Vaspor a felmelegedés ellen?

Több száz tonna vasport kíván egy amerikai cég a tengervízbe juttatni a Galápagos-szigetek környékén, mivel az segítheti a légkörben található szén-dioxid megkötésében komoly szerepet játszó planktonok elszaporodását. Környezetvédők azonban azt állítják, hogy a módszernek több kára lehet mint haszna.
Könnyen lehet, hogy a következő hetekben a Galápagos-szigetek környékén valódi „hajósüldözésre” is sor kerülhet: a Greenpeace egyik alapítója, Paul Watson ugyanis a National Geographic News-nak nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen elfogják a Planktos cégnek azt a hajóját, amelyik több száz tonna vasport kíván a Galápagos-szigetek környékén a tengerbe juttatni.
Bár az Egyesült Államok kongresszusának illetékes bizottságában is felmerültek kételyek, a kaliforniai székhelyű Planktos vezetője roppant bizakodónak tűnt, amikor arról kérdezték, hogy vajon jó üzlet lehet-e a szén-dioxid tengerfenékre való szállítása és tárolása.
Nincs felmérés a hatásról
Russ George, a Planktos vezetője szerint jelen esetben nemcsak arról van szó, hogy üzletileg jól járhat egy kis cég. George meglátása ugyanis az, hogy a légkörben található szén-dioxid mennyiségének csökkentése a világ minden országának csakis jó lehet, hiszen ezzel tulajdonképpen a globális felmelegedés egyik okát szüntethetik meg.
George ráadásul azt mondja, hogy cége nem tesz mást, csak a természetet utánozza, amikor nagy mennyiségű vasport juttat az óceánba. Természetes körülmények között ugyanis a szél által a tengerek és óceánok vizébe kerülő vaspor „termékenyítőleg” hat, mivel az nagyban elősegíti a planktonok növekedését.
Azt a környezetvédők is elismerik, hogy a planktonok valóban igen hasznos szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében. A planktonok egy része ugyan a tengeri állatok táplálékává válik, ám jelentős részük lesüllyed az óceánok fenekére és „magukkal viszik” a légkörből megkötött szén-dioxidot is.
Csakhogy a WWF, a Greenpeace és a Galápagos-szigetek nemzeti parkjának vezetői mégis egyértelműen a cég tevékenységének betiltását kérték a kongresszustól, mivel szerintük túl sok a lehetséges káros következménye a planktonok gyors szaporításának, és túl kevés a feltételezett pozitív hatás. A környezetvédők arra hivatkoznak, hogy ilyen jellegű beavatkozásról még nem készült tudományos hatástanulmány.
Oxigénhiányt okozhat
Azonban feltételezhető, hogy a planktonok túlzott elszaporodása oxigénhiányos környezetet hozhat létre a vízben, ami a halak és más élőlények kipusztulásához vezethet – olvasható a National Geographic News honlapján. Ráadásul a Planktos által alkalmazott módszerről nem igazán mutatható ki, hogy milyen hatékony.
„Csakis a tengerfenékre süllyedt, elpusztult planktonok által megkötött szén-dioxid kerül elég távol a légkörtől ahhoz, hogy klimatikus hatása legyen. Csakhogy szinte lehetetlen előre megbecsülni, hogy mennyi szén-dioxid kerül ily módon a tengerfenékre” – nyilatkozta Ken Buesseler, Woods Hole Oceanographic Institution kutatója.
Újabb merész ötlet a klímaváltozás ellen
A tudósok inkább támogathatónak vélnek egy másik ötletet a globális felmelegedés megállítására, amely ugyan szintén merész ötlet, ám megfelelő hatástanulmányok elkészítését követően mégiscsak alternatíva lehet.
Paul Crutzen, aki 1995-ben éppen azért kapott Nobel-díjat, mert felismerte, hogy a különféle háztartási gépekből és dezodorokból kiáramló, káros CFC gázok nagyban hozzájárulnak az ózonlyuk növekedéséhez, nemrégiben merész ötlettel állt elő: szerinte a globális felmelegedés megállítható lenne, ha a sztratoszféra magasabb rétegeibe megfelelő módon ként juttatnánk, amely idővel egyfajta „kéntakarót” képezne. Ez pedig csökkentené a földfelszínre jutó napsugárzás mennyiségét, ezzel gátolva a további felmelegedést.
Köztudott, hogy a kén, ha nem megfelelő magasságba kerül nagyobb mennyiségben a légkörbe, kénes esőt okoz, ami a környezet egyértelmű pusztulásával jár. Crutzen megfigyelései szerint azonban amennyiben a sztratoszféra felsőbb rétegeibe kerülve egységes takarót alkot, úgy a kén egyértelműen megszűri a Földünkre érkező napfényt.
A BBC News-nak nyilatkozó professzor elismerte: kissé paradoxnak tűnhet, hogy a kilencvenes évek közepén éppen az ő kutatásainak hatására sikerült megtisztítani a légkört különféle veszélyes gázoktól, most pedig éppen ő javasolja azt, hogy mérhetetlen mennyiségű ként juttassanak a levegőbe. „Megtisztítottuk a légkört, a tiszta levegő azonban még jobban átereszti a napsugarakat. Azonban a légszennyezés bizonyos mértékben csökkentette a napsugárzás hatását, és ezzel hűtötte a Földet” – nyilatkozta Crutzen.