Nincs elég hévíz a geotermikus erőműhöz Iklódbördöcén

Kujbus Attila, a Mol geotermikus projektvezetője kifejtette: az olajtársaság mintegy 1 milliárd forint értékben végzett kutatásokat két, korábban meddőnek bizonyult szénhidrogén kúton azok átalakításával. A Mol azt remélte, hogy a föld mélye megfelelően forró és elegendő vízmennyiséget rejt magában ahhoz, hogy egy 3-5 megawattos erőművet lehessen építeni a kútra – írja a Greenfo hírportál.

A projekt megvalósíthatósági tanulmánya még nem végleges, annyi azonban már bizonyos, hogy az előzetesen becsültnél kisebb hozamúak a kutak. A villamosenergia-termeléshez ugyanis hiába elég forró a 3 kilométer mélyen található hévíz (140 Celsius fok), nincs meg a szükséges kitermelhető mennyiség. Így a kísérlet során vizsgált kútra csupán legfeljebb 0, 8 megawatt teljesítményű erőművet lehetne építeni, márpedig ez a kapacitás túl kevés a megtérüléshez, legalábbis a jelenlegi zöldáram-átvételi árak mellett – közölte a projektvezető.

Kujbus Attila hozzátette, hogy a Mol mindezek ellenére nem mond le geotermikus terveiről. Zala megyében további kutatásokat tervez, de egyelőre még nincs döntés a részletekről. A program folytatása érdekében a lezárult kísérletet finanszírozó konzorcium résztvevőivel egyeztetések kezdődnek. A konzorciumot 36 százalékban a Mol, 32-32 százalékban az ausztrál tulajdonú Vulcan Kft. és az izlandi Enex hf. alapította 2006 tavaszán. Egy 3-5 megawatt teljesítményű geotermikus erőmű felépítése az előzetes kalkulációk szerint 3-4 milliárd forintba kerül, a konzorcium 10 év alatt megtérülő befektetéssel számol.

Az alternatív energiaforrásnak számító geotermikus energia termelékenység szempontjából előnyösebb a szél- és a napenergiát hasznosító létesítményeknél. Amíg a szélturbinák és napkollektorok az éghajlati adottságok miatt évente 1800-2000 órában képesek áramtermelésre, addig egy geotermikus erőmű ennek négyszeresében üzemel. A világon már mintegy 440 geotermikus erőművi blokk működik mintegy 9 ezer megawatt összkapacitással.