Tovább dől a pisainál is ferdébb német torony
Vetélytársa akadt a pisai ferdetoronynak: Bad Frankenhausen türingiai város temploma 56 méter magas tornyának csúcsa 4, 33 méterrel "elhajlott" és ezzel a Hegyi Boldogasszony templom ferdülése meghaladta a világhírű pisai Campanile 4, 27 méteres ferdülését.
Németország feltehetően legferdébb templomtornyának elhajlása rekordidő alatt ment végbe. 1920-ban még 2, 21 méter volt az elhajlás. Becslések szerint öt-hét év leforgása alatt le is dőlhet az 1382-ben épült templomtorony, ha nem tesznek semmit a megakadályozásáért.
A dőlést a föld rendszeres mozgása okozza. Ez a rendkívül lassú mozgás, amely a múltban vízmosások következtében jelentős arányokat öltött, feltartóztathatatlan.
Ráadásul a vidék geológiailag két plató – Bad Frankenhausen és Sonderhausen – találkozási pontján fekszik, ami évszázadok óta földcsuszamlásokhoz vezetett. Írásos feljegyzések tanúsítják, hogy a templomtorony már 1640-ben elhajlott és az 1759. évi tűzvész után kiigazításra szorult. 1934-ben függőlegesen kettéhasadt a templomtorony és a két felét több szinten is acélkapcsokkal illesztették össze. Miután a torony egyre jobban ferdült, 1958-ban lebontásáról döntöttek.
A gótikus feszület és a keresztelő kút a város más templomaiba került, az orgonát eladták egy közeli településnek, a végleges lebontás azonban váratott magára. A templom hosszú éveken át hatósági rendelkezésre zárva tartott. A különleges műemlék megmentésére 1992 óta folynak az előkészületek.
Tervezik az épület alatti talaj feltöltését és megerősítését, amitől az évi 6-8 centiméteres elhajlás csökkentését remélik. A munkálatok eredményessége esetén még legalább száz évig fennmaradhat Bad Frankenhausen ferde tornya.
..
Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak
Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.
Motivál-e cselekvésre a sajnálat?
Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.
Ő volt a tizenötödik aradi vértanú
1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.
Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál
Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.
Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén
Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
