Emberáldozó kultúra nyomait találták a Tiszánál

Teljes mértékben feltárható IX. századi falura bukkantak a régészek a Tisza rákóczifalvi szakaszán. A településen állat- és emberáldozatra utaló jeleket is találtak.
Az egykori falu korának meghatározása nem volt egyszerű, miután a területen előkerültek a szarmaták, a kelták településnyomai, de itt található a Kárpát-medence talán leggazdagabb rézkori temetője is – mondta Csányi Marietta, a szolnoki Damjanich Múzeum ásatásvezető régésze. A települést azonban a feltárás előrehaladtával összegyűlt kerámiák alapján sikerült a IX. századhoz, a késő népvándorláskorhoz kötni.
A korjelző kerámiák mellett más is a magyarok bejövetele előtti időre teszi a most felfedezett falu korát. Az utcás rendszerű település lakó, tároló és hulladékgödrei mellett ugyanis több, a napi gazdálkodáshoz nem köthető lelet is napvilágra került. A kereszténységet megelőző kultusz emlékének tekinthető néhány verem, amelyekben nagytestű állatok, főleg szarvasmarhák egészben elhelyezett maradványait, vagy csak koponyáját találták meg.
Csányi Marietta elmondta, hogy egy komoly fejtörést okozó leletre, egy fej nélkül eltemetett emberi csontvázra is rábukkantak. Az emberi maradványról megállapították, hogy részei nem anatómiai rendjüknek megfelelően helyezkednek el, tehát lefejezésén kívül más behatások is érhették.
„Feltehetően emberáldozat emlékével szembesültünk. Hasonló lelet már előző évben is előkerült a jóval korábbi időből, így valószínű, hogy a korokon és népeken átívelő szokás újabb mementójával találkoztunk” – fogalmazott az ásatásvezető régész.
Kapcsolódó képgalériánk: