Az Apollo-15 űrhajósainak borítékbotránya

1971. augusztus 7-én a Csendes-óceánban sikerrel landolt Apollo-15 űrhajósai borítékbotrányba keveredtek, amely véget vetett több asztronauta pályafutásának. A NASA szabályzatának tiltása ellenére több száz borítékot vittek fel magukkal a Holdra, amelyeket visszatértük után jó áron értékesítettek.
Az 1971. augusztus 7-én a Csendes-óceánban sikerrel landolt Apollo-15 űrhajósai, David Scott, James Irwin és Alfred Worden borítékbotrányba keveredtek.
Az asztronauták Hermann Sieger és Walter Eiermann német származású bélyegkereskedő biztatására, kihasználva a NASA szabályzatában lévő aprócska kis hézagot, miszerint néhány személyes tárgyat is felvihetnek magukkal az űrbe, fejenként 7000 dolláros anyagi haszon reményében – a 144 engedélyezett borítékon kívül – még 398-at vittek fel a Holdra. Sőt, állítólag Scottnál egy óracég megbízásából még egy karóra is volt.
A Holdon járt borítékok nagy részét Walter Eiermann darabonként átlagosan 4850 márkáért gyűjtőknek adta el.
A NASA az egyre kínosabbá váló ügyben 1972-ben rendelt el vizsgálatot, melynek végén az űrhajósoknál lévő maradék borítékokat bevonták, továbbá szigorú figyelmeztetésben részesítették őket. Ezzel Scott, Irwin és Worden űrhajós pályafutása véget ért.
A NASA, tanulva az esetből, 1972. szeptember 15-én egy 18 oldalas sajtóközleményt tett közzé, amely új szabályokat tartalmazott. Ez alapján az űrhajósok maximum 12 tárgyat vihettek fel az űrbe, s hazatérésük után nem kereskedhettek velük.
Természetesen mára az is kiderült, hogy az Apollo-15 űrhajósainak botrányt generáló egyéni akciója nem volt egyedi eset, hiszen az asztronauták korábban is vittek fel a NASA által nem engedélyezett tárgyakat.