A befalazott Báthory Erzsébet
1614. augusztus 21-én meghalt az aberrált bűncselekmények elkövetése miatt fogvatartott Báthory Erzsébet. A Báthory családhoz tartozó nagyasszonyt a csejtei vár egyik ablak nélküli, szűk kamrájába zárták, ahol a lelkipásztoron kívül senki mással nem érintkezhetett.
A magyar történelem egyik legnehezebben megítélhető alakja Báthory Erzsébet, akit a történeti források hol a szépség oltárán sokat áldozó, férfifaló gyilkos szörnyként, hol pedig Thurzó nádor önkényeskedésének áldozataként tüntetnek fel. Nehéz megfejteni, hogy ki is volt valójában, annyi azonban bizonyos, hogy a csejtei várban történt bűncselekmények elkövetésével megvádolt Báthory Erzsébet ellen az évszázad legkomolyabb nyomozását indították meg.
A Báthory család ecsedi ágában született Erzsébetet, Nádasdy Ferenc özvegyét, akinek ifjúkori éveiről nagyon keveset tudunk, 1610 decemberében egy estebéd elköltése alatt tartóztatták le.
A hat vármegyéből felsorakoztatott mintegy 300 tanú Báthory Erzsébetet – többek között – boszorkánysággal, kannibalizmussal, kínzással és mészárlással vádolta meg. A tanúvallomási jegyzőkönyvek szerint a szolgálólányok testét bekente mézzel, aztán bogarakat engedett rájuk, szeméremrészükbe égő gyertyát nyomott, arcukból jókora darabot kiharapott, továbbá néhány áldozatát úgy megverte, hogy azoknak kifröccsenő vérét a kőfalról kellett lemosni.
A bűnösnek kikiáltott Nádasdynét Thurzó György nádor parancsára élete végéig a csejtei várban tartották fogva. Egy ablak nélküli, szűk szobába zárták, melynek még ajtaját is befalazták; egy aprócska ablakon keresztül adták be neki az ételt-italt, és a lelkipásztoron kívül senki mással nem érintkezhetett.
A befalazott özvegy saját várának falai között 1614. augusztus 21-én „2 órakor éjfél után” hunyt el.
Lámamúmiákat találtak Peruban
Az állatokat fülbevalókkal és nyakláncokkal is feldíszítették.
Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól
Mezoamerikában komoly hagyománya van egy speciális fürdőtípusnak, a verejtékfürdőnek.
Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak
Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.
Motivál-e cselekvésre a sajnálat?
Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.
Ő volt a tizenötödik aradi vértanú
1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
