Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Kultúra

Verespatak turista szemmel

National Geographic Magyarország

A Verespatak fölötti fennsíkon augusztus végén megrendezett fesztivál látogatói csodálatos kilátásban gyönyörködhettek három napon keresztül. A falu házainak fele viszont már a bányatársaság tulajdonában van, a lakosságra nagy nyomás nehezedik.

A legszebb környezetben lévő valamint a legszomorúbb témájú fesztivál címre egyaránt eséllyel pályázhatna a Széna Fesztivál. A fesztivált immár negyedik éve szervezik meg romániai környezetvédelmi civil szervezetek a bányászati beruházás elleni tiltakozásul. Bár szemmel láthatólag a látogatók egy része csak a koncertek és a buli miatt érkezett, a civil szervezetek sátrainál, az előadásokon és a vetítéseken – melyek témája főként a bányászathoz és környezetvédelemhez kapcsolódott – igen sok érdeklődő megfordult idén is. Eddig évente mintegy tízezren érkeztek a rendezvényre, a szám feltehetőleg idén sem maradt el ettől.

Csillogó víztükör, gazdagon díszített házak

A sátrak közül, a fennsíkról látható a völgyben hosszan elnyúló Verespatak (Rosia Montana). A völgybe letekintve egyből szembetűnik, hogy feltűnően sok templomtorony magasodik a házak fölé: római katolikus, református, unitárius, görög katolikus és ortodox. A hegyoldalról még a falu határában lévő csillogó vizű tó is látható. Mint vezetőnktől megtudtuk, ezt és a környéken lévő ehhez hasonló többi tavat egy-egy patak visszaduzzasztásával hozták létre régen, hogy a tó alján lerakódott üledékből aranyat mossanak ki. A tó ma már nem aranymosóként működik, a helyiek és a turisták kijönnek ide fürdeni vagy csak egyáltalán gyönyörködni a tájban, a tó vizében tükröződő hegyek ugyanis gyönyörű látványt nyújtanak.

Lejjebb ereszkedve a völgyben beérünk a házak közé, ahol szembetűnő a még romosan is látványos, számos gazdagon díszített ház. Aki látta Kocsis Tibor Új Eldorádó című dokumentumfilmjét, annak ismerősként köszönnek vissza a házak és az utcarészletek. Az épületek mérete, a kapukon és a házak homlokzatán lévő faragott kődíszítések egykori gazdagságról árulkodnak. A gazdagság forrása az arany volt, de ugyanez az arany hamarosan a település vesztét is jelentheti.

Már a házak fele a bányatársaság tulajdonában van

Gyakorlatilag minden második házon kék vagy zöld tábla hirdeti, hogy az épület a Rosia Montana Gold Corporation S. A. (RMGC) tulajdona, amely nagyrészt a kanadai székhelyű Gabriel Resource vállalat, kisebb részt a román állam kezében van. A verespataki és a szomszédos szarvaspataki (Corna) házak mintegy 50-52 százaléka már a bányatársaság kezében van. Ezeknek a házaknak a nagy része üres, de van, amelyekben a vállalat alkalmazottai vagy még az egykori tulajdonosok laknak.

Az RMGC 2002 óta vásárolja fel szisztematikusan a házakat, hogy biztosítsa a kitelepítést, és a beruházás zavartalan megkezdését. A tulajdonosoknak gyakran három százalék előleget ajánlottak fel, azzal az ígérettel, hogy a környezeti hatástanulmány elfogadásáig a házban lakhatnak, de amint megnyílik az út a beruházás előtt, megkapják a tulajdon teljes árát, és csak akkor kell elköltözniük. Mivel az engedélyezés csúszik , egyes lakók, bár kisebb előleghez jutottak, még a saját házukban laknak, a cég egyelőre vonakodik kifizetni őket.

A földtől nehezen válnak meg

A beruházáshoz összesen mintegy 900 házat kell lerombolni, és kétezer embert kitelepíteni. A munkálatok elkezdéséhez gyakorlatilag az egész területnek a vállalat tulajdonába kellene kerülnie, ez viszont lassan halad. Míg a helyiek viszonylag könnyebben rávehetők, hogy eladják a házukat, és elköltözzenek, a földjeikhez annál inkább ragaszkodnak.

A bányatársaság a teljes földterületből egyelőre csak 17 százalékot mondhat magáénak, a többi magánterület vagy önkormányzati. További 2, 3 százalék az egyházak tulajdonában van, ez utóbbiak határozottan kijelentették, hogy nem hajlandók megválni a tulajdonuktól.

Nem lehet vállalkozást nyitni

„A lakókra komoly nyomás nehezedik a vállalat és a család részéről is. Sokan gyerekeik rábeszélésére adják el a házukat, és költöznek valamelyik közeli városba a már ott élő gyerekekhez. A vállalat gyakran munkát kínál a család valamely tagjának egy „jó döntésért” cserébe, viszont pár hónap munkaviszony után sokan az utcán találják magukat. A legnehezebben azok a családok vehetők rá a költözésre, ahol több generáció él együtt, és közösen gazdálkodnak a földeken” – tudta meg a National Geographic Online Stephanie Rothtól, a verespataki civil szervezet az Alburnus Maior tagjától.

A lakókra nehezedő nyomás a megélhetés terén is erős. Verespatak vezető testülete (amelyben a tagok többsége közvetlenül vagy közvetve kötődött a bányavállalathoz) 2002 júniusában módosította a településrendezési tervet: a területet ipari zónává minősítették, vagyis a bányászaton kívül más gazdasági tevékenység nem folytatható.

„Ez azt jelenti, hogy nem lehet például boltot, kocsmát vagy bármilyen műhelyt nyitni, a földeken nem lehet eladásra termelni, illetve hivatalosan nem foglalkozhatnak vendégfogadással sem, kivéve azok, akik már az adott időpont előtt engedélyt kaptak. Így gyakorlatilag a helyieknek nem sok választási lehetőségük van: vagy beállnak a bányavállalathoz, vagy csak saját fogyasztásra termelve gazdálkodnak vagy elmennek” – avat be a részletekbe a helyi ellenállás zászlós alakja, a svájci állampolgárságú Stephanie Roth, aki már öt éve él Verespatakon.

Világhírű régészeti értékek

A bányatársaság a területen tervezett projekttel nem csak Verespatakot és több környező települést vagy azok egy részét pusztítaná el, hanem a közelben lévő feltárt és még feltáratlan régészeti leletek nagy részét is, a bányászatnak ugyanis a tervek szerint négy hegy esne áldozatul.

A 180 méter magas gát mögé tervezett 600 hektáros, többek között nagy mennyiségű ciánt és más nehézfémet tartalmazó zagytározót a szomszédos Szarvaspatak (Corna) völgyébe tervezték. A kitermelés 16 évig tartana.

Az Erdélyi-érchegység, mint neve is mutatja igen gazdag színesfémekben. A Zalatna, Nagyág, Brád valamint Aranyosbánya által határolt ún. Aranynégyszög gazdag arany-, ezüst-, réz-, és egyéb színesfémkészlete a néhány millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység révén kialakult hidrotermás színesfém tellérekhez kötődik.

Verespatak (római nevén Alburnus Maior) már az ókortól jelentős színesfém-kitermelő hely volt. A jelenleg tervezett külszíni bányászattal a Romániában egyedülálló méretű, kétezer éves római- és középkori bányászat régészeti maradványainak nagy része megsemmisülne.

A környező hegyekben a felszín alatt lévő bányajáratok hosszúsága a szakértők becslése szerint akár a tíz kilométert is elérheti, de ezeknek egyelőre csak töredékét sikerült feltárni, ugyanis a kutatások még igencsak az elején tartanak. A járatokból számos régészeti tárgy került elő, többek között a világhírűvé vált viaszos táblák, amelyek a szerződéskötések szövegét tartalmazzák. Ezeken kívül települések, szentélyek, sírhelyek nyomai is feltárultak a kutatók előtt.

Eddig számos romániai és külföldi kutató és kutatóintézet nyilatkozatban adott hangot aggodalmának a bányaprojekttel kapcsolatban, úgy tűnik nem sok eredménnyel.

A turizmus nem alternatíva?

„A bányászat évszázadokon keresztül jól működő iparág volt, a szocializmus alatt pedig államilag támogatott ágazatként állandó, biztos bevételt jelentett a helyieknek. Éppen ezért a lakók most nehezen tudják elképzelni, hogy a bányászaton kívül másból is meg lehetne itt élni. Nem hiszik el, hogy a helyi kulturális és természeti értékek megfelelően szervezett szelíd turizmus keretében jól „eladhatók” lennének” – hangsúlyozza Roth.

Jelenleg a helyi civil szervezet kisebb projektek ösztönzésével próbál lehetőséget nyújtani a verespatakiaknak a helyben maradásra és boldolgulásra. Felújítják a templomokhoz tartozó parókiákat, amelyek kulturális központként szolgálnak majd a helyi fiatalok számára. A falu kultúrházát ugyanis jelenleg a bányavállalat használja PR tevékenységre, a felállított paravánokon színes képekkel illusztrált bemutatót tartanak a tervezett projektről az ide érkező prominens személyeknek. Hasonló, bár jóval szerényebb román és angol nyelvű bemutató tábla látható a piactéren is.

A helyiek közül egyre többen próbálnak meg bekapcsolódni a vendégfogadásba, bár kétségtelen, hogy az új településrendezési terv miatt a legtöbb esetben törvénybe ütköző lépésről van szó. Hamarosan egy panzió is épül, ami azért érdekes, mert ez hivatalosan működhet, ugyanis a tulajdonosa már a 2002. évi döntés előtt megkapta rá az engedélyt. Ezen kívül tervezik egy kerékpárjavító és -kölcsönző műhely létrehozását is turisták számára. Nem csak a Széna Fesztivál keretében, de az év többi részében is egyre többen keresik fel a települést. Verespatak a közeli természeti és kulturális értékek miatt, azok megfelelő bemutatásával kitűnő kiindulópontja lehetne a szelíd turizmusnak.

Egynapos túra keretében könnyen el lehet jutni többek között a Verespataktól délkeletre lévő, hatalmas bazaltoszlopairól híres Detonátákhoz, vagy Bucsony (Bucium) nárciszmezőihez és római kori tárnáihoz. A terület iránt érdeklődő turisták számára egy angol és román nyelvű honlapot is létrehoztak számos részletes túraleírással és egyéb információval.

Hogyan tovább?

A romániai parlament szeptember közepén dönt arról a törvénytervezetről, amely az egész országban betiltaná a cianidos technológiájú bányászatot. „A törvénytervezet elfogadása precedens értékű lenne egész Kelet-Európára nézve, eddig ugyanis a régión belül csak Csehországban tiltották be ezt a technológiát” – hangsúlyozta Nemes Noémi, a Greenpeace szakértője. „Az európai parlamenti választások miatt (is) sok romániai politikus támogatásáról biztosította a beruházás ellenzőit és a törvényjavaslatot. A gondot az jelenti, hogy a törvénytervezet benyújtásától a döntéshozatalig sok idő áll(t) rendelkezésre a bányatársaság számára, hogy megvásárolja a számára szükséges szavazatokat.”

Amennyiben elfogadják a törvényjavaslatot, a verespataki projekt is gyökeresen új fordulatot vesz, viszont ha nem, akkor az ügy sorsa továbbra is bizonytalan.

Ez utóbbi eset lehetséges végkimeneteléről kérdeztük Jávor Benedeket, a Védegylet munkatársát. „A cianidos törvénytervezet elutasításával még nem kap automatikusan zöld utat a verespataki beruházás. Amennyiben a döntéshozók figyelembe veszik azokat a például bányászati, hulladékkezelési és vízvédelmi EU-irányelveket, amelyek a beruházás kapcsán felmerülnek, akkor a beruházásra a mostani tervek és a környezeti hatástanulmány alapján nem adható ki engedély. Bár sok politikus és maga a környezetvédelmi miniszter is utalt arra, hogy nem támogatja a bánya ilyen módon történő megnyitását, valószínű, hogy nem szakmai, hanem elsősorban politikai döntés születik az ügyben.”

A szakértő hangsúlyozta, hogy több európai országban jelenleg is alkalmaznak cianidos technológiát, a verespataki beruházás esetében a kulturális és természeti értékek megsemmisülése mellett a legfőbb veszély abban rejlik, hogy a környezeti hatástanulmány alapján úgy tűnik, nincs koncepció egy esetleges baleset következményeinek elhárítására. A szakértő szerint a kelet-európai ipari balesetek nagy részének (például a 2000. évi nagybányai balesetnek) oka nem annyira az alkalmazott technológia alacsony színvonala volt, mintsem a kivitelezés módja és biztonsági előírások betartásának hiánya.

Fotó: Barakonyi Szabolcs (1, 3, 4), Újszászi Györgyi (2)

Kapcsolódó (angol és/vagy magyar nyelvű) linkek:

  • Széna FesztiválAlburnus Maior Egyesület
  • Új Eldorado dokumentumfilm
  • Védegylet
  • Greenpeace

  • Hozzászólások

    Lámamúmiákat találtak Peruban

    Lámamúmiákat találtak Peruban

    Az állatokat fülbevalókkal és nyakláncokkal is feldíszítették.

    Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

    Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

    Mezoamerikában komoly hagyománya van egy speciális fürdőtípusnak, a verejtékfürdőnek.

    Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

    Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

    Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

    Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

    Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

    Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

    Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

    Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

    1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

    National Geographic 2020. októberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket