Ókori méhészet nyomaira bukkantak

A Tel Avivtól délre fekvő Rehovot ókori romjai között talált 30 ép kaptárt a kutatók szerint i.e. 900 körül használták. “Ezek a legrégibb épen maradt kaptárak, amelyeket valaha is feltártak régészek. A leletek azt bizonyítják, hogy már ebben az időben igen fejlett méhészet volt a térségben” – nyilatkozta Amihai Mazar, a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója a nemzetközi hírügynökségnek.

A méhészet széles körben elterjedt volt az ókorban, ugyanis a mézet nem csak étkezésre, hanem gyógyászati és vallási célokra is használták. Habár az ókori méhészetet számos korabeli rajzon megörökítették, a mostanihoz hasonló ép tárgyi leletet még nem sikerült feltárniuk a kutatóknak.

A kaptárak szalmából és agyagból készültek, mindkét oldalukon egy-egy nyílással: az egyiken a méhek járhattak ki-be, a másikat a méhész használta, a fedél felnyitásával hozzáférhetett a léphez. A kaptárakat szabályos sorokba rendezve találták meg egy nagy helyiségben, amelyben valószínűleg összesen mintegy száz hasonló kaptár lehetett.

I. e. 900 körül Rehovot mintegy 2000 fős város volt. A lelet azért is jelentős, mert a kaptárak a város központjában lévő épületben álltak, ami szokatlan hely több ezer méh számára. Ennek oka egyrészt az lehetett, hogy a város vezetése ellenőrzés alatt akarta tartani ezt az foglalkozási ágat. Egy másik lehetséges magyarázat szerint vallási szertartásokhoz használták az itt készült mézet, így praktikusabb volt a közelben hagyni. Ez utóbbira utal, hogy a kaptárak mellett termékenységi szobrocskákkal díszített oltárt is találtak.