Harminc éve sújtott le utoljára a guillotine

A hírhedt kivégzőeszközzel, a nyaktilóval – más néven guillotine-nal -, utoljára a marseilles-i Baumettes börtönben hajtottak végre ítéletet. Az utolsó, aki az éles pengék által lelte halálát, egy tunéziai bevándorló volt, aki kegyetlen gyilkosságért bűnhődött: barátnőjét ölte meg, miután megkínozta.

A guillotine-ról sokan hiszik, hogy francia találmány, ám ehhez igencsak hasonlatos eszközt már a 17. századi Angliában és Skóciában ugyanúgy használtak, ahogy olasz és német területeken is. A funkciója persze egészen más volt: elsősorban a tyúkok lenyakazásánál vetették be a gazdaságokban.

A világszerte elterjedt változat nevét viszont valóban egy franciáról kapta, méghozzá Joseph-Ignace Guillotin doktorról. A francia forradalom alatt az ő ötletétől vezérelve vezették be a forradalmárok a tökéletesített csirkenyakazót ellenfeleik semlegesítésére.

Az orvos által kifejlesztett guillotine-t 1792. április 25-én alkalmazták először nyilvános kivégzésen. A többszörös rablás és gyilkosság elkövetése miatt elítélt Nicolas Jacques Pelletier-t Párizs központjában óriási tömeg előtt Charles Henri Sanson hóhér fejezte le. A későbbiekben a guillotine a kivégzések mindennapos eszközévé vált, mely alatt olyan ismert emberek is végezték, mint XVI. Lajos francia király, Marie Antoinette, Danton, vagy Robespierre.

A nyaktiló az áldozatok körében a többi büntetőeszközhöz viszonyítva kifejezetten közkedvelt volt. A gyors és egyszerű módszer nemcsak a guillotine felett diszponálókat vonzotta, hanem a halállal szembenéző áldozatokat is.

A francia forradalomig kétfajta kivégzési módszer létezett: a szegényeket felkötötték, a nemeseket és gazdagokat pedig karddal lefejezték. Gyakran fordult azonban elő, hogy sem a kötél, sem pedig a kard éle nem bizonyult elég hatékonynak, így lassú és fájdalmas halállal kellett az elítéltnek meghalnia. Nem véletlen, hogy történészek forrásaik olvasásakor igen gyakran találkoztak a hozzátartozók azon kérésével, hogy az elítéltet a guillotine segítségével fosszák meg életétől.

Guillotin doktor leszármazottai azonban nem voltak büszkék kétes hitelű elődük nagyságára. Egyes vélekedések szerint manapság pontosan azért nincs Franciaországban Guillotin nevű polgár, mert Guillotin rokonai és névrokonai egytől-egyig megváltoztatták ugyancsak kínossá vált nevüket.

Az utolsó nyilvános kivégzés Franciaországban 1939. február 2-án volt. Még abban az évben új törvény is született, amelyben a párizsi Santé rendőrőrs hatáskörébe utalták a kivégzéseket.

A halálbüntetést, melyet a francia törvények szerint csakis a guillotine-nal hajthattak végre, csak Francois Mitterand elnöksége alatt, 1981-ben törölték el, ám a guillotine 1977-től már nem sújtott le.