A Közel-Keletről érkeztek a házi sertések Európába

Az első házi sertések a Közel-Keletről érkeztek Európába. Mint a Proceedings of the National Academies of Sciences tudományos szakfolyóirat beszámolt róla, a Durham-i Egyetem régészeinek egy csoportja jutott erre a megállapításra. A kutatók megvizsgáltak kőkorszaki állati csontmaradványokat és elemezték a csontsejtekben található mitochondriális DNS-t (mtDNS).

Ennek fontos szerepe van az eredetelméletben: mivel az mtDNS állandó arányban mutál, ezért a kutatók viszonylag pontosan képesek megállapítani, hogy egyes állattörzsek milyen közeli rokonságban állnak egymással. A vizsgálat kiderítette, hogy a megvizsgált házi sertés csontmaradványok genetikai rokonságban álltak a Közel-Keleten honos Sus scrofa sertés fajtával.

A feltételezések szerint a közel-keleti állattartók a kőkorszakban táplálék céljából magukkal vihették állataikat a nyugati irányú vándorlásaikra. Az újonnan érkezett telepesek új növényeket és házi állatokat hoztak magukkal Európába. Fazekasok készítette edények különböző stílusai arról is tanúskodnak, hogy új kultúrát is hoztak magukkal. A házi sertés gyorsan otthon érezte magát az európai gazdáknál és állattartóknál.

Hogy miért indult meg a nyugati irányú népvándorlás, annak több oka is lehetett: a gyors népesség szaporulat, az élelmiszerkészletek szűkössége és a klíma megváltozása.

A Közel-Keleten a mezőgazdálkodás kezdetei körülbelül Kr.e. 12 000-re nyúlnak vissza, az Európa irányába indult népvándorlás pedig Kr.e. 6800-tól 4000-ig tartott. Mindmáig csak kevés régészeti leletből lehet arra következtetni, hogy meddig jutottak el és Európa mely területein telepedtek le a bevándorlók.

Még vitatott kérdés, hogy idegen házi állat fajták és növények meghonosodása az ismeretek és anyagi javak cseréjének útján, vagy közvetlenül a bevándorlásnak köszönhetően ment-e végbe.

Érdekes, hogy a kutatók által elvégzett vizsgálatok kimutatták: a “behurcolt” házi sertések helyét később az európai “helyi” házi sertés foglalta el, nem nemesítették tovább a már létező közel-keleti házi sertés fajtát.

Ehelyett megszelídítették az európai vaddisznót és létrehozták az európai házi sertést. “Ez a fajta olyan népszerűnek és fölényben lévőnek bizonyult, hogy az elkövetkező évezredekben egész Európában elterjedt és még közel-keleti elődeit is kiszorította” – nyilatkozta a nemzetközi sajtónak Greger Larson, a kutatás vezetője.