Exhumálták a hajósírba temetett viking női maradványokat
Norvég régészek kedden exhumálták az Oseberg viking hajóban közel tizenkét évszázaddal ezelőtt eltemetett két nő maradványait. A tudósok most arra keresik a választ, milyen kapcsolat volt közöttük.
A két nő maradványaira eredetileg 1904-ben bukkantak rá egy viking hajón a kelet-norvégiai Slagen közelében egy sírhalomban, majd 1948-ban ugyanott egy kőszarkofág védte alumíniumládában újratemették őket, a tudományos elemző módszerek fejlődésére várva.
„Bár a szarkofágba víz került, a csontvázak jó állapotban konzerválódtak” – közölte Terje Gansun, az exhumálásban részt vett régészek egyike.
Szénizotópos kormeghatározás szerint a viking nőket, akik közül az egyik 70-80 év körüli, míg a másik körülbelül 50 éves lehetetett, 834-ben temették el a híres Oseberg hajón, amely ma egy Oslo melletti múzeumban látható.
Több elmélet is felmerült a tetemekkel kapcsolatban: az egyik elképzelés szerint az egyik nő viking királynő, akit feláldozott rabszolgájával együtt temettek el. Mások szerint a két nő anya és leánya, ismét mások szerint nővérek lehetnek.
Terje Gansun szerint mindketten magas társadalmi állásúak voltak, még ha nem is lehet pontosan tudni, mi volt a rangjuk. Erről tanúskodnak a sírjukban talált ritka használati eszközök és díszek, valamint az utolsóelőtti nyughelyük közelében talált áldozati állatok: tizenöt ló, négy kutya és két ökör maradványai.
“Újabb DNS-vizsgálatokat fogunk végezni annak megállapítására, hogy ugyanannak a családnak a tagjai voltak-e, hol és hogyan éltek” – mondta el a régész.
A régészek várhatóan az Oslo-fjord másik partján fekvő Gokstadban újratemetett viking férfi maradványait is exhumálják a héten.
A holttest, amelyet szintén egy viking hajón találtak 1880-ban áldozati állatokkal körülvéve, és amelyet 1928-ban temettek el újra, becslések szerint egy 50-60 év közötti férfié, aki több mint ezer évvel korábban helyi uralkodó vagy viking vezér lehetett.
Guanó jelentette az ősi mezőgazdaság alapját
A szakértők régóta tudják, hogy a magas foszfor- és nitrogéntartalmú madárürülék kedvezően hat a talajra.
Hatalmas angolszász temetőt fedeztek fel
Az angolszász temetőtől nem messze ősibb, a bronzkorra datálható sírokat, illetve egy angolszász települést is feltártak.
Zsámbék lenyűgöző középkori romtemploma
Zsámbék fő nevezetessége a román kori építészet egyik legszebb emléke a premontreiek romtemploma.
Különleges maja maszkot találtak
A leletet saját védelme érdekében visszatemették a szakértők.
Kiderült, miért olyan gyors Beethoven szimfóniáinak tempója
Régi vita, hogy milyen tempóban kell játszani a legendás zeneszerző egyes műveit, most úgy tűnik pont kerülhet a vita végére.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
