Exhumálták a hajósírba temetett viking női maradványokat
Norvég régészek kedden exhumálták az Oseberg viking hajóban közel tizenkét évszázaddal ezelőtt eltemetett két nő maradványait. A tudósok most arra keresik a választ, milyen kapcsolat volt közöttük.
A két nő maradványaira eredetileg 1904-ben bukkantak rá egy viking hajón a kelet-norvégiai Slagen közelében egy sírhalomban, majd 1948-ban ugyanott egy kőszarkofág védte alumíniumládában újratemették őket, a tudományos elemző módszerek fejlődésére várva.
„Bár a szarkofágba víz került, a csontvázak jó állapotban konzerválódtak” – közölte Terje Gansun, az exhumálásban részt vett régészek egyike.
Szénizotópos kormeghatározás szerint a viking nőket, akik közül az egyik 70-80 év körüli, míg a másik körülbelül 50 éves lehetetett, 834-ben temették el a híres Oseberg hajón, amely ma egy Oslo melletti múzeumban látható.
Több elmélet is felmerült a tetemekkel kapcsolatban: az egyik elképzelés szerint az egyik nő viking királynő, akit feláldozott rabszolgájával együtt temettek el. Mások szerint a két nő anya és leánya, ismét mások szerint nővérek lehetnek.
Terje Gansun szerint mindketten magas társadalmi állásúak voltak, még ha nem is lehet pontosan tudni, mi volt a rangjuk. Erről tanúskodnak a sírjukban talált ritka használati eszközök és díszek, valamint az utolsóelőtti nyughelyük közelében talált áldozati állatok: tizenöt ló, négy kutya és két ökör maradványai.
“Újabb DNS-vizsgálatokat fogunk végezni annak megállapítására, hogy ugyanannak a családnak a tagjai voltak-e, hol és hogyan éltek” – mondta el a régész.
A régészek várhatóan az Oslo-fjord másik partján fekvő Gokstadban újratemetett viking férfi maradványait is exhumálják a héten.
A holttest, amelyet szintén egy viking hajón találtak 1880-ban áldozati állatokkal körülvéve, és amelyet 1928-ban temettek el újra, becslések szerint egy 50-60 év közötti férfié, aki több mint ezer évvel korábban helyi uralkodó vagy viking vezér lehetett.
11 ezer éves emberi csontokat találtak egy barlangban
A különleges leleteket egy északnyugat-angliai régész fedezte fel, a datálást pedig egy nemzetközi csapat végezte.
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
