Gauss is bekerült a Walhallába
Emléket állítottak Németország legismertebb panteonjában, a Walhallában Carl Friedrich Gauss (1777-1855) matematikusnak, csillagásznak és fizikusnak. A sokoldalú tudóst korszakalkotó munkássága révén kortársai a matematika fejedelmének nevezték.
A tudós márvány mellszobrát szeptember 11-én, szerdán leplezték le ünnepélyes keretek közt Donaustauf panteonjában, a Walhallában. Gauss, akinek képe az egykori tíz márkás bankjegyen is látható volt, immár a 128-ik kulturális nagyság, akinek emlékét mellszobor örökíti meg a Regensburg közelében épült panteonban.
Gauss mellszobrának elhelyezését hosszú vita előzte meg. Míg ugyanis a Bajor Tudományos Akadémia őt javasolta erre a megtiszteltetésre, addig a Bajor Szépművészeti Akadémia a nagy német költő és író, Heinrich Heine (1791-1856) mellszobrát akarta előbb a panteonban látni. Végül a bajor tartományi kormány 2006-ban úgy döntött, hogy kerüljenek be mindketten.
Heine mellszobrának leleplezésére 2009-ben kerül majd sor. Közben jövőre a nácik által meggyilkolt filozófus, szerzetesnővér Edith Stein (1891-1942) kerül felvételre a panteonba és ezzel eggyel több lesz az ebben a nagy megtiszteltetésben részesült nők száma. A Walhallát évek óta bírálják azért, hogy a férfiak szinte egyeduralkodók a panteonban. Eddig mindössze öt női mellszobor került a Walhallában.
A Walhallát I. Lajos (1845-1886) bajor király alapította a Duna mentén. A görög templomot idéző épületben a legjelentősebb német személyiségek emlékét tisztelik. Legutóbb, 2003-ban az ellenállási harcos Sophie Scholl mellszobrát leplezték le.
Titokzatos, ősi struktúrát vizsgáltak a sivatagban
A musztatilokról nagyon keveset tudni, a rejtélyes, több ezer éves struktúrák Szaúd-Arábiában találhatóak.
Ősi kardokat találtak egy görögországi sírban
A bronzból készült fegyverek a mükénéi civilizációhoz köthetőek.
Ősi árkokra bukkantak egy mezőn
A gyűrűs árkok funkciója nem egyértelmű, jelen esetben talán állatokat tarthattak a helyszínen.
Az első vaslady
A párizsi Notre-Dame székesegyház tűz utáni felújításakor derült ki: már a 12. században alkalmaztak vasalásokat az épület megerősítéséhez.
Dögevés vezethetett az emberi nyelv ősének születéséhez
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
