Hová menekülhetnek majd Tuvalu lakói?

Kilenc sziget, alig több mint 26 négyzetkilométer, 11 ezer ember. A Csendes-óceán vizein elterülő Tuvalu ezekkel az adatokkal a világ negyedik legkisebb önálló állama, amely mindössze 8 kilométernyi aszfaltozott úttal rendelkezik. Ipar, hadsereg nincs, a brit koronához tartozó szigetek államfője természetesen II. Erzsébet, parlamentje azonban mindössze 15 főből áll. Lakosainak nagy része a protestáns Tuvalu Keresztény Egyháznak a tagja, és ugyan még csak 2000 óta tagja az ENSZ-nek, azonban úgy tűnik, hogy sajátos problémájára már igen jól sikerült felhívnia a figyelmet. A sziget ugyanis a Maldív-szigetek, a Marshall-szigetek és Kiribati társaságában a közeljövőben teljesen eltűnhet a föld színéről – pontosabban fogalmazva a tenger színéről.

Nincs menekültjogi státusz

A klímaváltozás és a felmelegedés együttesen azt eredményezheti a tudósok szerint, hogy a ma is már csak alig pár méterrel az óceán szintje felett vegetáló szigetcsoport 25 év múlva szinte teljesen lakhatatlanná válik, ötven év múlva pedig teljesen ellepi majd az óceán. „A hosszú távú mérési eredmények azt mutatják, hogy évente öt-hat millimétert emelkedik a víz szintje” – mondta el nemrégiben Tauala Katea, a vízszint emelkedését mérő kutató, a német közszolgálati televíziónak. Az erőteljesebb hullámok már most is komoly gondot okoznak a szigetek lakóinak, ahogy a tengerszint emelkedésével sós vízzel vegyülő, ezért szinte ihatatlanná váló talajvíz sem éppen pozitív jövőképet fest a lakók számára.

Nem véletlen, hogy a fiatalok, és legfőképpen a Tuvalu fő szigetén, Funafutin élő ifjabb korosztály már most a kivándorlást választja. Eddig háromezer fiatal hagyta el a miniállamot, végcéljuk mindenekelőtt az új-zélandi Auckland volt. Csakhogy menekültjogi státusszal egyikőjük sem bír, hiszen a nemzetközi jog a politikai és a humanitárius menekültek mellett egyelőre nem ruházza fel a klímaváltozás miatt menekülni kényszerülőket menekültjoggal. Az ENSZ emberi jogi chartájában szintén nem esik szó arról, hogy az alapvető emberi jogok közé tartozna a megfelelő környezet állandó biztosítása. Ráadásul a tengerszint emelkedésének, és a klímaváltozásnak úgy általában nincs igazi okozója: legalábbis a nemzetközi jogászok eddig nem tudtak megnevezni „elkövetőt” vagy „elkövetőket” ebben az esetben.

Évi 75 fő a limit

Pedig Tuvalu lakosainak valóban nem sok idejük maradt immár a szigeten. Tuvalu kormányzata tett is már előzetes lépéseket a sziget lakosságának áttelepítésére: Új-Zélanddal kötött megállapodásuk értelmében évente 75 fő vándorolhat ki Új-Zélandra. Ez a szám persze csak töredéke az emigrálni vágyóknak: korábban 300 főben határozták meg a limitet, ám még akkor sem volt elég a keret. Tuvalu vezetői azonban felismerték: ha ilyen hatalmas mértékben nő a kivándorlók száma, a sziget amúgy sem túl stabil lábakon álló gazdasága teljesen összeomolhat a munkaerőhiány miatt. Voltak persze egyéb javaslatok is, hiszen egy felvetés szerint a sziget lakosságát egy tömbben át kellene telepíteni a Fidzsi-szigetekhez tartozó Kioa szigetére.

Akár így, akár úgy lesz, a nemzetközi jogászok komoly probléma előtt állnak, mivel olyan még nem fordult elő a történelemben, hogy egy állam erőszakos vagy fegyveres konfliktus kirobbanása nélkül eltűnne a Föld színéről, lakossága viszont megmaradna. Jelen helyzetben az az álláspontja a jogászok java részének, hogy egy állam megfelelő territórium nélkül nem definiálható. Az ugyanis virtuális állam lenne, amely jelen helyzetben egyelőre nem létezik. Egy újabb territóriumra automatikusan nem tarthatnak igényt Tuvalu lakói, ahogy menekültjogi státuszuk sem lesz a dolgok mai állása szerint. Egyébként Ausztrália sem fogadja szívesen őket, így gyakorlatilag rövid időn belül senki fiaivá válhatnak.

A kormány és a szigetcsoport egyetlen jelentősebb bevételi forrását az jelenti, hogy a domain nevek kiosztásáért felelős világszervezet, az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) a Top Level Domain kategóriába tartozó .tv címet éppen Tuvalu-nak ítélte oda. A szigetcsoport ezt a címet 50 millió dollárért értékesítette a DotTV társaságnak, amely 10 év alatt fizeti ki a teljes összeget. Hogy ez mire elég, az nagy kérdés, ahogy az is, hogy vajon sikerül-e az ENSZ-ben sajátos (ám korántsem egyedülálló) érdekeit érvényesítenie a szigetcsoportnak.