Csendet!!

Ha a modern ember nem talál hamarosan egy kis csendet, hallásával együtt elveszítheti önmagát is.
A Kiáltvány a csendért a napokban jelent meg Angliában. Szerzője Stuart Sim, a sunderlandi egyetem professzora, azt állítja, hogy a zaj az egyik eleme annak a háborúnak, amelyet a gazdasági fejlődés erői vívnak az egyén ellen.
Hallgatni arany – mondja a közmondás. Kérdés, hogy honnan származik a zaj, amelyben ma élünk. Mentő-, rendőr-, tűzoltóautó szirénája, repülők, autók, motorkerékpárok zúgása, a szomszéd televíziója, a gyerekek lemezjátszója, a mobiltelefonok “dallama”… Az amerikai hadsereg nemrég hozta létre a “hangos lövedékek” arzenálját, előre felvett, 145 decibelre felerősített gyereksírással. Negyvenöt decibeles zajban nem lehet aludni, a közlekedés zaja, amelyet egy járókelő a járdáról hall, eléri a 70 decibelt. Nyolcvanöt decibel már károsítja a hallást, 120 decibel éles fájdalmat okoz a fülben, el lehet képzelni, mi történik 145 decibelnél – írja a La Repubblica című olasz napilap.
Tudományos publikációk rendszeresen figyelmeztetnek arra, hogy a bennünket körülvevő kakofónia veszélyezteti egészségünket. Agresszivitást, magas vérnyomást, stresszt, szívzavarokat okozhat. Sim professzor emlékeztet arra, hogy a vallás, filozófia, művészet, irodalom, zene a maga eszközeivel mind azt bizonyítja, hogy a csend a civilizáció számára alapvető szükséglet, egy folyó, amelyen az emberi gondolkodás navigál. És ez a folyó most kiapadással fenyeget.
A zaj – írja Stuart Sim – fokozatosan tönkreteszi az emberi gondolkodást. Gondolkodom, tehát vagyok – cogito, ergo sum. De szörnyű zajban gondolkodni nem lehet. A “Kiáltvány a csendért” védekezésre szólít fel ellene. Példának állítja a buddhista szerzeteseket, a trappista barátokat, a kvékereket, akik a csendet az önismeret abszolút eszközének tartják. Utal Susan Sontag amerikai írónőre, aki szerint a csend a párbeszéd egyik formája, és John Cage zeneszerzőre, aki azt állítja: nincs olyan csend, amely ne lenne tele hanggal.
“Ugye, a legszebb pillanatokban elakad a szavunk” – mondta Marcel Marceau, a nagy pantomimművész, aki szakértő a csend kérdésében. A szerző javasolja mindnyájunknak, hogy próbáljunk legalább időnként kikapcsolt mobiltelefonnal, távol a forgalomtól, csukott szájjal gondolatainkat hallgatni.