Új ismeretek a dmaniszi emberről
Egy tudóscsoport négy, hozzávetőleg 1, 8 millió éves emberszerű élőlény maradványait ásta ki Grúziában. A Dmaniszi városánál föltárt mostani maradványok egy felnőtt egyed részleges csontváza koponyával, és három felnőtt koponya nélküli csontmaradványai.
A kutatók a Nature tudományos folyóiratban részletezik a leleteket. A csontok egyaránt mutatnak ősi és előremutató tulajdonságokat, mondta a csoport vezetője, David Lordkipanidze. Ezek a korai hominidák talán az elsők között hagyták el Afrikát, hogy benépesítsék a világ többi részét.
Az 1990-es évek elején fölfedezett Dmaniszi lelőhely gazdag forrása a pleisztocén kor hajnalából származó maradványoknak és leleteknek. Az itt talált különféle koponyák és állkapcsok jelentős információkkal szolgáltak a tudósoknak az itt élő ősi fajokról. Egészen mostanáig azonban kevés információ állt rendelkezésre a csontváz többi részéről.
Úttörők a múltból
A Dmaniszi városánál föltárt mostani maradványok egy felnőtt egyed részleges csontváza koponyával, és három felnőtt koponya nélküli csontmaradványai.
A példányok az Afrikán kívül talált legöregebb hominidák közé tartoznak.
A jól megőrződött ősmaradványok sok szempontból a Homo erectusra („felegyenesedett ember”) emlékeztetnek. Ez a Homo nembe tartozó faj Afrikában jelent meg, úgy kétmillió éve, majd gyorsan elterjedt Európában és Ázsia nagy részén.
A most föltárt egyedeknek figyelemreméltóan emberszerű gerincük és alsó végtagjuk volt, ami valószínűleg tökéletesen megfelelt a hosszú távolságok megtételére. A lábfejüknek jól fejlett boltozata volt.
A szembeszökően kicsi különbség a hímek és a nőstények mérete közt szintén ugyanabba a csoportba teszi őket, ahová a Homo erectus és a Homo sapiens is tartozik.
Agyuk azonban viszonylag kicsi, felső végtagjuk pedig primitív volt. Ezek olyan jellemzők, amelyeken a korai Homo habilisszal, sőt a még ősibb Australopithecusszal osztoznak, mely utóbbi mintegy négymillió éve jelent meg Afrikában.
Daniel Lieberman, a Harvard Egyetem antropológusa – aki a Nature cikkéhez fűzött kommentárt írta – kijelentette, hogy az emberi evolúció földerítése szempontjából nagyon fontosak az abból a korból származó leletek, amikor a mostani egyedek is éltek.
„Az átmenet a nemünkbe nem zajlott igazán gyorsan, hirtelen, egy nagy ugrással. Az átalakulás inkább sokkal fokozatosabb volt.”
Több ezer éves nyerget találtak
A 2700 éves, korához képest jó állapotú nyereg Kínában, egy nő sírjában feküdt.
Elsüllyedt középkori várost vizsgáltak
A mai Németország területén fekvő Rungholt a 14. században veszett el.
Római kori szobrokat találtak egy krikettklub területén
A Hadrianus falától nem messze fekvő helyszínen az elmúlt években számos izgalmas lelet került elő.
A véltnél ősibb lehet a csókolózás hagyománya
Szakértők egy csoportja szerint a csókolózás szokása már időszámítás előtt 2500 környékén létezhetett lehetett Mezopotámiában.
Sörfőzési maradékokat használtak a dán festészet nagyjai
A dán festészet aranykorában, a 19. század első felében készült művek vizsgálata a restaurálás munkálatait is segíti.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
