Orsolya, Zsolt2020. október 21., szerda
Kultúra

Ázsiai Atlantiszra bukkantak?

National Geographic Magyarország

Egyesek szerint ez lenne az ázsiai Atlantisz, mások viszont úgy vélik, hogy csupán különös természeti jelenséggel van dolgunk. A Japánhoz tartozó Yonaguni-sziget partjainál jó 25 méter mélyen a tengerben egy elsüllyedt város romjait vélik felfedezni, noha az sokak szerint csak egy földrengés következtében létrejött piramis formájú lemezréteg.

Ha valaki úgy gondolja, hogy a Tajvantól 120 kilométerre északkeletre elhelyezkedő Yonaguni-sziget partjainál búvárkodásra adja a fejét, különleges élményben lesz része. A Japánhoz tartozó sziget önmagában ugyan nem feltétlenül bír turistacsalogató emlékművekkel vagy épületekkel, de a sziget partjainál a vizek és a mélytengerek szerelmesei belebotlanak olyan dolgokba, amelyekről komoly tudósok sem tudják egyelőre eldönteni, hogy emberi kéz alkotta művek, avagy csupán a természet furcsa játéka. A japán kormányzat egyelőre ez utóbbi mellett tette le a voksát, így Yonaguni partjainál bárki megmerítkezhet, sőt hozzá is nyúlhat a furcsa kőtömbökhöz – műemlékvédelmi felügyelet alatt egyelőre nem áll a hely.

Ötezer éves település az óceán mélyén?

Pedig vannak olyanok, akik szerint óvatlan hobbibúvárok hatalmas értékeket tűntethetnek el, és bűn, hogy a japán hatóságok nem védik kellőképpen Ázsia Atlantiszát. Masaaki Kimura, a japán Ryukyus Egyetem professzora ugyanis meg van győződve arról, hogy egy többezer éves építmény romjai nyugszanak a Csendes-óceán mélyén Yonaguni-sziget partjainál.

Kimura 15 éve foglalkozik a szabályos kőtömbökből álló építménnyel, és az első pillanattól kezdve meg volt győződve, hogy emberi kéz munkája rejlik a víz alatti piramisokban. Ráadásul Kimura szerint nem is akármilyen kéz munkája: legalább ötezer évvel ezelőtti megmunkálásról lehet szó, ami azt jelentené, hogy a világ legősibb épületével van dolguk a régészeknek.

Már ha a hivatásos régészek érdeklődnének a furcsa kőtömbök iránt. Eddig ugyanis java részt hobbimerülők csodálkoztak rá az épületnek vélt kőpiramisokra, és először azt is csak jó húsz évvel ezelőtt, hiszen a víz alatti piramisokat 1986-ban egy olyan természettudósokból álló csoport fedezte fel, amely a pörölycápák megfigyelésére alkalmas helyet keresett az óceánban. A Yonaguni-sziget partjaihoz közel eső hely azért is tűnt megfelelőnek, mert a tengeráramlatok megfelelő módon futottak, noha ez utóbbi miatt viszonylag nehéz megközelíteni a hatalmas és szabályos kőtömböket.

Szökőár pusztította el

Kimura és követői meg vannak győződve arról, hogy egy letűnt civilizáció nyomaira bukkantak: kőfejtésre utaló nyomok, vésetek, karcolatok és elmosódó állatábrázolások mind azt bizonyítják a japán kutató szerint, hogy a köveket egykoron megformálták.

A National Geographic News írása szerint a szigetet 1771-ben hatalmas szökőár érte el – az ismert cunamik egyik legnagyobbika. A 40 méteres hullámok süllyeszthették el Kimura szerint az ember alkotta piramisokat, amelyek manapság egy 300×150 méteres területet foglalnak el.

Bár edények vagy egyéb régészeti leletek nem kerültek elő egyelőre a színhelyről, ám Kimura a víz alatt is felfedezni véli az egykori város különféle épületeit: egy kastélyt, egy szent helyet, sőt még egy diadalív formájú kőépítményt talált a japán tudós.

Toru Ouchi, a Kobe Egyetem szeizmológus professzora egyetért Kimura feltételezésével. „Amit Kimura professzor állít, az valóság. Könnyű megállapítani, hogy a kőtömbök egy földrengéstől nem képesek olyan alakot ölteni, mint amilyen formájúak ezek a kőtömbök. Ráadásul a kövekben megfigyelhető vágatok és mélyedések sem keletkezhettek természetes úton” – erősítette meg Kimura feltételezését Ouchi.

Vagy mégis inkább természeti képződmény?

Egészen más véleményen van azonban Robert Schoch, az amerikai Boston Egyetem kutatója. „A kő mintázata és a rétegtani vizsgálatok is azt mutatják, hogy egy hatalmas földrengés során törtek meg a homokkőlemezek olyan szabályos módon, ahogy azok ma láthatóak. A különféle bemélyedések és vágatok is természetes úton keletkeztek a köveken, nyilatkozta Schoch a National Geographic News-nak.

„A tengeráramlás és a tengeri élővilág közösen hozta létre azokat az állatrajznak és feliratoknak vélt bevágásokat, amelyekről Kimura azt hiszi, emberi alkotások” – véli az amerikai tudós..

Kimura azonban az állatrajzoknak vélt ábrákból immáron azt is megállapította, hogy a letűnt civilizáció az ázsiai kontinensről vándorolhatott át a szigetre. „Az általam víz alatti szfinxnek nevezett tömb például egy kínai uralkodóra hasonlít leginkább. De hogy biztos eredményt kapjunk, annak egy módja van: újból és újból visszatérni a helyszínre, és leleteket, bizonyítékokat kell gyűjteni” – nyilatkozta Kimura.

Hozzászólások

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Régészeti bizonyítékok árulkodnak arról, hogy miként kapcsolódtak ki Közép-Ázsia lakosai 3000 éve.

Miért váltsunk téli abroncsra?

Miért váltsunk téli abroncsra?

Ismét nyakunkon a közlekedés szempontjából legkevésbé kedvelt évszak, a tél. Ilyenkor nem csak az ablakmosó folyadékot kell télire cserélnünk, hanem az abroncsainkat is célszerű a téli útviszonyokra optimalizált téli gumikra váltani.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket