Kezdődik a jóm kippúr

A bibliai eredetű ünnep a zsidó naptár hetedik hónapja, Tisri 10. napján van, a Gergely naptár szerint változóan szeptemberre vagy októberre esik. A hívő zsidók egy teljes hónapot (elul) és még tíz napot szentelnek a felkészülésnek. Az engesztelés napja elnevezés arra utal, hogy a Mindenható megbocsátotta Izrael fiainak az aranyborjú imádásának bűnét, s kijelentette: „Legyen nektek ez a nap engesztelés napjául…”. A hagyomány szerint az ünnep nemcsak az élők, hanem a halottak, sőt az eljövendő nemzedékek számára is engesztelést hoz.

Ekkor lesz végleges az ítélet, amit Ros Hásánákor, az új év napján hozott az emberek sorsáról az Örökkévaló, a két ünnep közötti idő ezért a bűnbánat ideje. E napokon hajnalban bocsánatkérő – szlichot – imákat mondanak, s szokás a haragosokkal még megbékélni, hiszen csak így várható el, hogy az Örökkévaló is megbocsássa a vele szemben elkövetett bűnöket.

Rituális szertartások

Az engesztelés napját bűnbánó szertartások előzik meg. A hívők előző nap reggel alámerülnek a rituális fürdőben (mikve), hogy megtisztulva fogadhassák a szent napot. A bűntől való mentesülést szolgálja a kápárá szertartása is, amikor egy kakast vagy tyúkot a fej fölött lassan megforgatva, áthárítják rá a bűnöket.

A fogadalmakat, ígéreteket három tanú előtt feloldják, s bocsánatot kérnek embertársaiktól. A délutáni imában (minhá) elmondják a bűnbevalló imákat(viduj), ami a megbánás, a megtérés lényege, a bűnök említésénél ökölbe szorított kézzel ütik a mellet. Mivel jóm kippúr napja böjtnap, előző nap bőségesen kell enni, nehogy az éhség zavarja az áhítatot.

Jóm kippúrkor érvényesek a szokásos munkatilalmak, valamint tilos: enni, inni, tisztálkodni (az egészségügyit kivéve), piperecikkeket használni, bőrből készült lábbelit használni és házaséletet élni; a munkaszünetet a test szellemi részének kell szentelni.

25 óra böjt

A jeruzsálemi Szentély fennállásának idejében a főpap e napon mehetett be a Szentek Szentjébe, és végezte ott szolgálatát az egész nép bűneinek megbocsátásáért. Hosszú napnak azért nevezik, mert az ünnepnapokon szokásos négy imán kívül ekkor még egy ráadás imát (neilá) is mondanak a zsinagógában. Hosszú még azért is e nap, mert 25 órán át kell böjtölni és ezen idő java részét a zsinagógában kell eltölteni.

A liturgia a Kol nidré (Minden fogadalom) imával kezdődik az ünnep beköszöntése estéjén. A nap nagy részét imádsággal töltik, recitálják a Jizkort az elhunyt családtagok emlékére, megvallják bűneiket, isteni megbocsátásért könyörögnek, Tóra-olvasmányokat, Jónás könyvének felolvasását és istentiszteleteket hallgatnak.

Az alkalomhoz illő viselet a fehér, a tisztaság szimbóluma, mivel jóm kippúr napján a zsidók olyanok, mint az angyalok. Az emberek azt kívánják egymásnak, hogy a mennyei könyvben azok közé írja be Isten őket, akik jó év elé néznek. A nap a neila szertartással és a sófár megfújásával ér véget.

Kapcsolódó képgalériánk: