Szenzációs felfedezés a jeruzsálemi Nagytemplomról

„Most már tudjuk végre, hogy miként volt képes Heródes király gigantikus építkezéseit végrehajtani és hol talált rá ezekre, az egyiptomi piramisokénál is impozánsabb kőtömbökre” – nyilatkozta a külföldi hírügynökségeknek Juval Barukh, az izraeli régészeti hivatal helyettes igazgatója.

A mészkőbányára két hónappal ezelőtt akadtak rá rutinellenőrzés során – magyarázta Barukh a lépcsőzetesen sorakozó hat-hét méter hosszúságú kőtömbök közt állva.

A Szent Város északi negyedében található mészkőbánya három vagy négy kilométerre lehet a Heródes által épített és a rómaiak által Krisztus után 70-ben lerombolt templomtól, azon a helyen, ahol azután az iszlám harmadik szent helye, az Al-Aksza mecset felépült. Jeruzsálemnek az Izrael által 1967-ben elfoglalt arab lakosságú keleti szektorában, Ramat Slomo ortodox zsidó negyedben van.

„Azon nyomban felismertük, hogy ennek a mészkőbányának történelmi szemszögből kivételes jelentősége van” – hangsúlyozta Barukh. A régész szerint a „malaké” minőségű (az arab szó jelentése: királyi), vakítóan fehérszínű mészkő márványra emlékeztet, és a helyszínen kialakított, 5-7 tonna súlyú páratlan kőoszlopok hasonlítanak a Heródes által épített templom utolsó maradványához, a judaizmus legszentebb emlékéhez, a jeruzsálemi Siratófalhoz.

Találtak a helyszínen Heródes király korabeli pénzérméket, cserépdarabokat és szerszámokat is. Egyedülálló lelet egy vasból készített véső ugyanabból a korból, amely beakadt két kőoszlop közötti hasadékba.

A ciszjordániai Ramallahot Jeruzsálemmel összekötő útvonal néhány száz méterre halad el a mészkőbányától. Mint Barukh elmondta, ezen az úton haladva két héttel ezelőtt rátaláltak a Heródes király idejében a hatalmas kőtömbök szállításához épített út nyomaira is.

(Nagy) Heródest (Kr.e. 73-Kr.e. 4.) a rómaiak nevezték ki a mai Ciszjordánia egy részén elterült Júdea királyává Kr. e. 37-ben. Hírnevet szerzett magának nagyszabású építkezéseivel, így a jeruzsálemi Második Templomon kívül felépítette Cézarea kikötővárost, valamint a masszadai, a jerikói és a hérodioni palotát Betlehem közelében, ahol nemrég ráakadtak a sírjára.

Heródes a Bibliában csak Máté evangéliumában bukkan fel, ám itt egy igen sokszor emlegetett történetet hallhatunk róla: amikor a Napkeleti Bölcsek a zsidók új királyának, Jézusnak a születési helyét keresve Jeruzsálembe értek, Heródes király megrémült. Attól tartott, hogy a bölcsek által keresett újszülött le fogja őt majd taszítani a trónról, így elrendelte, hogy az összes Betlehemben született, két évnél fiatalabb csecsemőt gyilkolják le. József és Mária azonban még idejében hírét vette a király szándékának, és Egyiptomba menekítette a kis Jézust.

Kapcsolódó cikkeink: