A világ harmadik legmagasabb temploma
873. szeptember 27-én felavatták a Karoling-kori kölni dómot, a napjainkban látható székesegyház elődjét. A kölni dómot, amelyet 157 méteres magasságával és 144 méteres hosszával a világ egyik legmagasabb, valamint leghosszabb templomaként tartanak számon, az UNESCO 1996-ban a világörökség részévé nyilvánította.
Mint minden jelentősebb nagyvárosnak, így Kölnnek is megvan a maga jelképe. A pályaudvar közelében található kölni dóm, amelyet a gótikus építészet egyik legkiválóbb alkotásának tartanak, sok évszázados múlttal rendelkezik.
A turistalátványosságok közé tartozó dóm elődjét 873. szeptember 27-én avatták fel. A Karoling-kori székesegyház azonban a 13. században elavulttá vált, ezért vetődött fel egy több funkciós, „modern” dóm felhúzásának gondolata.
Az 1240-es években, a kor divatos építészeti stílusának megfelelően, a gótika jegyében képzelték el az új, monumentális székesegyházat, amely nemcsak az egyház nagyságát hirdeti méltóképpen, hanem jelentős számú hívősereg befogadására is alkalmas.
Az új dóm építéséhez 1248 augusztusában Gerhard von Rile építőmester tervei alapján láttak hozzá. Az évszázadokon át folyó munkálatok azonban 1510 körül pénzhiány miatt először csak részlegesen, majd 50 évvel később teljes mértékben félbe szakadtak. A torzó kölni székesegyházat csak a 19. század második felében fejezték be.
A második világháborúban bombatámadások miatt súlyosan megrongálódott épületet az UNESCO1996-ban a világörökség részévé nyilvánította.
A kölni székesegyházat, amelynek éves fenntartása 10 millió euróba kerül, 157 méteres magasságával és 144 méteres hosszával a világ egyik legmagasabb illetve leghosszabb templomaként tartják számon.
Az első nagy magyar lírikus
Ötszázötven éve, 1472. március 27-én hunyt el Janus Pannonius, az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője.
Gyönyörű sírkamrára bukkantak Kínában
A nyughely a 12. század végéről származik, a kamra téglafala a fa megjelenését utánozza.
Házasságtörésről és betegségekről is árulkodnak Beethoven génjei
Beethoven hajtincséből kivont genetikai információkat elemzett egy nagy, nemzetközi kutatócsoport.
Ókori pillanatképre bukkantak Pompejiben
A villában feltárt, feltételezhetően éppen száradó edényeket a korabeliek hátrahagyták a kitöréskor.
Fáraószobrokat találtak a héliopoliszi naptemplomban
A leletek megerősítik, hogy az uralkodói reprezentáció különösen fontos volt a helyszínen.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
