Gyöngyvér, János, Gyöngyi2020. október 23., péntek
Kultúra

Csöveket az óceánokba?

National Geographic Magyarország

Ismét egy pofonegyszerű megoldás! Kicsivel több mint százmillió, 10 méter átmérőjű és 100 méter hosszú cső megoldhatná a felmelegedés problémáját – legalábbis két ismert brit környezetvédő tudós szerint. James Lovelock és Chris Rapley ötletével kapcsolatban azért akadnak kételyek is.

„Ha csak a kiotói egyezményben és az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásában gondolkodunk, akkor soha nem fogunk komolyabb eredményeket elérni. A légkörben található szén-dioxid mennyiségét radikális kell csökkenteni, mégpedig oly módon, hogy kivonjuk azt belőle” – nyilatkozta Lovelock a BBC News-nak, miután Chris Rapley-el, a londoni Tudományos Múzeum (Science Museum) vezetőjével közösen egy alig pár soros levelet tettek közzé a Nature tudományos folyóirat legfrissebb számában.

Mérnöki megoldások

Ahogy az a megjelent írás műfajából is kitűnik, Lovelock és Rapley alapvetően nem hosszas kutatásokra támaszkodó ötlettel állt elő. Teoretikus jellegű javaslatról van szó jelen esetben, amelynek kapcsán a levél szerző is elismerik, hogy komolyabb hatástanulmányok elkészítésére van még szükség, noha az idő azért ugyancsak sürget minket.

A legfrissebb „természetmérnöki” ötletekkel egyetemben Lovelock-ék gondolata is gyors és radikális megoldást kínálna a globális felmelegedés megfékezésére. Ha vasport szórnánk a tenger fenekére, ha hatalmas árnyékolókat telepítenénk az űrbe, vagy ha szulfáttakaróval vonnánk be az atmoszférában Földünket, akkor viszonylag gyorsan érhetnénk el eredményeket – igaz, környezetvédők mindegyik megoldás kapcsán szkeptikusnak tűntek azzal kapcsolatban, hogy vajon ilyen radikális emberi beavatkozások valóban csak a kívánt eredményt érik el, nem lesznek-e még súlyosabb mellékhatások is.

Lovelock és Rapley ötletét hallván szintén nem estek ámulatba azok, akik fenntartással fogadnak minden olyan új ötletet, amely markánsan beleavatkozna a természetes folyamatokba.

Néhány millió cső

Miről is lenne szó a két tudós elképzelése szerint? Mivel lehetne gyorsan és hatékonyan csökkenteni a légköri szén-dioxid koncentrációját? Nos, Lovelock és Rapley szerint egy egészen egyszerű szerkezet segítségével. Egy alig 10 méter átmérőjű és 100 méter hosszú cső, amelynek felső egyharmadánál egy szelepet helyezek el, megoldhatná a globális felmelegedés problémáját. Igaz, ezekből a szerkezetekből több mint 130 millió darabot kellene elhelyezni a világ óceánjaiban ahhoz, hogy az ember által kitermelt és feleslegesen a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége egyharmadával csökkenhessen, de ez önmagában még nem jelentene komolyabb akadályt.

A szerkezet ugyanis tényleg roppant egyszerű elven működne. Ahogy a hullámoknak és a tengeráramnak köszönhetően ezek a vízben vertikálisan elhelyezkedő csövek fel-alá mozognának, úgy a tenger mélyéről hidegebb és tápanyagokban gazdagabb vizet hoznának a felszínre. A cső lefele irányuló mozgásakor mélyebb rétegekből származó hidegebb víz kerülne a belsejébe, majd amikor felfelé mozog a cső, a benne lévő szelepek bezáródnak, s ezzel a csőben lévő hidegebb víz a felszínre jutna. A lényeg persze az, hogy a tápanyagokban gazdag vízréteg felszínre kerülésével megindulna az algák és a zsákállatok szaporodása, ami azért fontos, mert mindkettő nagy mennyiségű szén-dioxidot képes elnyelni.

Lovelock-ék szerint ráadásul a vízfelszín ily módon történő hűtésének más előnyei is lennének: ha mindezt például a Mexikói-öbölben végeznék, úgy a hurrikánok kialakulásának esélye is radikálisan csökkenne, mivel ezek létrejöttéhez is meleg vízfelszínre van szükség. Ráadásul a vízfelszíni algaképződés a dimetil-szulfid képződését is elősegíti, márpedig ez utóbbi nagyban hozzájárul az óceánok feletti felhők képződéséhez, ezáltal közvetett módon a felmelegedés csökkenéséhez.

Gondok

Gondok azonban tényleg akadhatnak ezzel a megoldással is: nehéz megjósolni, hogy az ilyen jellegű beavatkozás miként borítaná fel a tengerek élővilágának működési menetét, de az nagyon valószínűnek tűnik, hogy radikálisan belenyúlna abba. Penny Chisholm, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatója a National Geographic News-nak nyilatkozva elmondta: Lovelock-ék módszerével nagy mennyiségű széndioxid is a vizek felszínére kerülne, s ahhoz, hogy szén-dioxidot legyen képes elnyelni a friss víz, előbb a benne lévő szén-dioxidot kellene a légkörbe „kilélegeznie”.

Ha a végeredmény mégis pozitívnak bizonyulna, még akkor is fennáll annak a veszélye, hogy ezzel tovább ösztönözzük az emberiséget az üvegházhatású gázok kibocsátására, hiszen azt látják: a szén-dioxid igen könnyen kivonható a forgalomból, így semmit nem kell tenni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséért.

Hozzászólások

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket