Hány kilométert eszünk vacsorára?
Tudod, hány mérföldet utazott a tegnapi vacsorád, míg termőhelyétől eljutott a tányérodra? Ezt mutatja az „élelmiszer mérföld“, azaz „food miles“ elnevezésű mérőszám, amely arra is rámutat, milyen problémákat rejt magában a globális élelmiszer-kereskedelem egyre jelentősebb térnyerése.
A globalizált gazdaságban az áru nem ismer határokat. A földgolyót pókhálóként körbeszövő termelési és szállítási háló húrjai mentén áramló áru jelentős része pedig élelmiszer. A kínai fokhagymától a dél-afrikai körtén át a német sonkáig a világ szinte minden szegletéből találunk termékeket a magyar szupermarketekben is.
A választék bővülése egyrészről örvendetes, másrészről viszont sajátos problémahalmazt hordoz magában mind élelmiszerbiztonsági szempontból – elég csak a közelmúltbeli, mérgezett marokkói paprikával kapcsolatos botrányra gondolni -, mind környezeti és társadalmi hatások tekintetében.
A élelmiszerek nagy távolságra történő szállítása jelentős környezetterhelést jelent: a járművek által kibocsátott szén-dioxid a klímaváltozásért felelős üvegházhatás egyik okozója. Egy kutatás rámutatott, hogy az átlag amerikai piacon található más államokból vagy országokból érkező zöldségek és gyömölcsök szállítása 4-17-szer több üzemanyagfelhasználást és 5-17-szer több szén-dioxid kibocsátást eredményez mint a helyben termesztett áruké. Emellett az import élelmiszerrel szemben a helyi termelés sokszor nem versenyképes, így az kiszorítja a piacról a helyi termelőket – írja a Tudatos Vásárló Magazin.
Nem mindegy, honnan jött
A globális élelmiszer-gazdaság negatív hatásainak felismerése hívták életre az „élelmiszermérföld” mérőszámot, amely fejezi ki, hogy az adott élelem hány mérföldet, kilométert tett meg a termelési helytől a fogyasztási helyig.
Nem mindegy, mivel jött
A brit mezőgazdasági minisztérium 2005. júliusi jelentésében rámutatott, hogy az élelmiszereink által megtett távolság mellett az is fontos kérdés, hogy az milyen szállítóeszközzel történt. A legszennyezőbb a légiszállítás, a közúti szállítás a légszennyezés mellett dugókat és az utak gyors elhasználódását is okozza, míg a vízi szállítás a viszonylag környezetbarát szállítási módok közé tartozik.
Nem mindegy, hol vásárolunk
Világszerte egyre jelentősebb a szupermarketek és hipermarketek térnyerése az élelmiszer-kereskedelemben, és ezzel együtt az autóval végzett bevásárlások aránya is nő. Egyre messzebb és egyre környezetszennyezőbben járunk vásárolni. Míg korábban élelmiszer-beszerzéseinket szinte kizárólag a sarki közértben és a helyi piacon végeztük, a GfK piackutató adatai szerint a magyarok 2004-ben élelmiszer-vásárlásaik 36%-át autóval bonyolították, és ez az arány évek óta folyamatosan nő.
A szupermarketek számlájára írható az élelmiszerek utaztatásának egy másik vetülete is. A nagy szuper- és hipermarketláncok regionális elosztási központokat hoznak létre: itt veszik át az árut a beszállítóktól, és innen szállítják ki a központhoz tartozó üzletekbe. Így megtörténhet, hogy a szupermarket, ahol vásárolunk, csupán 10 kilométerre van a termelés helyétől, de ha a logisztikai központ mindkettőtől 100 kilométerre található, akkor a zöldség 10 helyett 200 kilométert utazott, mire kosarunkba tesszük.
Vásárlási döntéseinkkel tehát közvetlen befolyással vagyunk táplálékunk környezeti hatására.
Ahhoz, hogy minimálisra csökkentsük vacsoránk környezeti hatásait:
Forrás: Tudatos Vásárló
Kapcsolódó cikkeink:
Felszínre hoznák az ókori hajóroncsot és értékes rakományát
A hajó egy, az ókorban igen értékesnek számító rézötvözetet szállított.
Képeken az ikonikus Las Vegas-i hotel felrobbantása
A Tropicanát egy ünnepség keretében semmisítették meg.
Dél-koreai írónő kapja idén az irodalmi Nobel-díjat
Han Kang intenzív, a történelmi traumákkal szembenéző és az emberi élet törékenységét feltáró költői prózájáért részesül a díjban.
Kivételes kincsre bukkantak a Somlón
A több ezer éves ékszer már megtekinthető.
Ókori aranymaszkokat sikerült lefoglalni
A csempészeket pont a műkincsek eladása előtt sikerült elkapni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
