Kinyílt a kripta

1849. augusztus 20-án az osztrák minisztertanács úgy döntött, hogy a szabadságharc valamennyi politikai és katonai vezetőjét el kell fogni, a volt császári tisztek ellen pedig eljárást kell indítani. A minisztertanács úgy vélte, kemény kézre van szükség a lázadó magyarokkal szemben: ennek szellemében 170 ember esetében halálos ítéletet hozott, 1500 elítéltet börtönbe vetett, 40-50 ezer főt kényszersorozással vitt el, több ezren pedig pedig emigrációba kényszerültek.

A megtorlás október 6-án érte el tetőpontját: az aradi várban kivégezték a 13 honvédtábornokot, Pesten pedig gróf Batthyány Lajost, az első független felelős magyar kormány miniszterelnökét. A holttesteket a katonai hatóság nem adta át a családtagoknak, félve attól, hogy a sírok az ellenállás zarándokhelyeivé válnak.

Batthyány Lajos holttestének kalandos sorsa

Batthyány Lajos tetemét a Rókus kórház halottasházába vitték, ahol elvileg az a sors várt rá, hogy a kórház legszegényebbjeivel együtt egy közös sírgödörbe dobják. A kivégzés másnapján – a szigorú parancs ellenére – a Rókus kórház igazgatójánál sikerült azonban kieszközölnie, hogy Dr. Hausmannal, a Batthyány család háziorvosával a józsefvárosi temetőbe szállítsák a nevezetes halottat. Ám ez csak csel volt: a temetőben Szántóffy Antal plébános megjátszotta, hogy az ásott sírgödör nem megfelelő, s tekintettel a késő éjszakai órára, megparancsolta a kórházi kocsisnak, hogy kövesse.

A ferencesek kriptájába hajtottak, ahol Dank Agáp házfőnök várt rájuk, akivel a plébános már előre megállapodott a részletekben. Miután a halottaskocsi elrobogott, Batthyány Lajos tetemét szerény egyházi szertartás keretében eltemették. A sírhelyet csupán egy befelé fordított G. B. L. kezdőbetűket feltűntető márványtábla zárta le. Ezt nyitották fel 1870 márciusában az ünnepélyes újratemetés előkészületeinek kapcsán.

1870. június 9.: Batthyány újratemetése

A temetés megszervezésére felállított bizottság Királyi Pál elnökletével, a miniszterelnök fiának, gróf Batthyány Elemérnek jelenlétében felnyitotta a sírt, hogy megállapítsák a holttest azonosságát. “A sírbolt szabad terére kihozatván, a koporsó teljesen széthullott; a tetem is már nagyon enyészetnek indult. Az elhunytnak szép nagy szakálla azonban teljes épségben fennmaradt, s annak színe is bizonyossá tevé az ugyanazonosságot. A koponya már szétmállott, de még mindig meglátszik azon golyó helye, mely a nemes éltet kioltá. A hulla fekete ruhába volt öltöztetve, s az öltözetdarabok közül a posztó mellény maradt meg legjobb épségben. Azonban a fekete bársony magyar kabát, melyben a vértanú elhunyt, szintén megismerhető” – írja a korabeli jegyzőkönyv.

Batthyány Lajos gróf újratemetésének napjára, június 9-ére Budapest gyászba öltözött. A középületeken fekete zászlók lengtek, az üzletek zárva tartottak.

Az első magyar miniszterelnök földi maradványait a Kerepesi út melletti sírkert délkeleti részén egy négyes fasor szélén, középmagasságú domb tetején, egyszerű márvány üregben helyezték örök nyugalomra. A díszes síremlék Schickedanz Albert tervei alapján 1874-ben készült el. Síremlékére a következő sírverset vésték: „Nagy küzdés volt egész élete / Sokak által félreértve / Oh de oly szent volt halála, / Életét megmagyarázta.” (Tóth Kálmán)

Batthyány Lajoson kívül a mauzóleumban nyugszik felesége, gróf Zichy Antónia, lánya, Ilona, fia Elemér, illetve az egyik unoka, Beniczky Lea. A felújított kripta október hatodikán délután három óráig belülről is megtekinthető.

Forrásul használtuk a Múlt-kor történelmi portál cikkét.

Fotók: Németh Dániel