Verne Gyula írásai a világűrbe indulnak
Jules Verne, vagy ahogy a magyar olvasók jobban ismerik, Verne Gyula írásai hamarosan a világűrbe jutnak a torinói székhelyű Thales Alenia Space olasz-francia cég jóvoltából.
A XIX. században élt Verne Gyula ugyanis nem csak a földkerekség szinte minden zugába, a tengerek és óceánok mélyére utaztatta gondolatban olvasóit, hanem két regényében a világűrbe is elrepítette őket, mégpedig a Holdra és a Hold köré.
Így az űreszközök gyártásával foglalkozó olasz-francia cég, hogy méltóképp emlékezzék meg a nagy francia kalandregényíróról, felvetette, hogy az első európai fejlesztésű, automata üzemmódban működő teherűrhajó (tulajdonképpen az orosz Progresszek európai változata), amely ugyancsak a Jules Verne nevet viseli, januárra tervezett útjára Verne-kéziratokat is vigyen magával a Nemzetközi Űrállomásra.
A Földről a Holdra (az átlagos távolság 384 ezer 300 kilométer) gyalog 8 év 282 nap alatt lehetne eljutni – vetette papírra Verne, hozzáfűzve, hogy ugyanez az út egy óránkét 60 kilométeres sebességgel robogó gyorsvonattal 9 hónapig tartana, de a fény sebességével már 1 és egynegyed másodperc alatt eljuthatnánk bolygónk égi kísérőjére.
A Jules Verne teherűrhajó mintegy két hét alatt éri el majd a Föld körül keringő űrállomást, majd miután rakományát az úrhajósok átpakolták az ISS rakterébe, a Progresszekhez hasonlóan a Jules Verne is visszatér, hogy a Föld sűrű légterébe érve darabjaira szakadjon és elégjen.
Az irodalmi alapanyagokat Piero Gondolo della Riva szolgáltatja, aki már négy évtizede gyűjti szenvedélyesen a Verne-kéziratokat. A világűrbe az értékes dokumentumoknak csak a másolata jut majd el.
Több ezer éves nyerget találtak
A 2700 éves, korához képest jó állapotú nyereg Kínában, egy nő sírjában feküdt.
Elsüllyedt középkori várost vizsgáltak
A mai Németország területén fekvő Rungholt a 14. században veszett el.
Római kori szobrokat találtak egy krikettklub területén
A Hadrianus falától nem messze fekvő helyszínen az elmúlt években számos izgalmas lelet került elő.
A véltnél ősibb lehet a csókolózás hagyománya
Szakértők egy csoportja szerint a csókolózás szokása már időszámítás előtt 2500 környékén létezhetett lehetett Mezopotámiában.
Sörfőzési maradékokat használtak a dán festészet nagyjai
A dán festészet aranykorában, a 19. század első felében készült művek vizsgálata a restaurálás munkálatait is segíti.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
