Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Kultúra

Épül a világ első sóerőműve

National Geographic Magyarország

Az oslói fjordok közelében épül a világ első ozmotikus erőműve, amely a sós és az édes víz között kialakuló nyomáskülönbséget használja fel majd villamosenergia termelésére.

Sokan talán nem is gondolnák, hogy az az egyszerű jelenség, hogy egy folyó a tengerbe ömlik, képes energiát termelni. Pedig édesvizű folyók deltái, torkolatai rengeteg energiát termelnek – már csak megfelelő berendezésekre van szükség ahhoz, hogy ezt az energiát láthatóvá és hasznosíthatóvá tegyük.

A membrán a kulcs

Ha jobban belegondolunk, egyszerű a képlet. Ahogy a tengervíz sótalanításakor (a fordított ozmózis elvének figyelembe vételével) nagy mennyiségű energiát kell felhasználnunk, úgy az ellenkező irányú jelenség során, azaz a sós tengervíz és az édes folyóvíz vegyítésével, energiát nyerhetünk.

Az eljáráshoz szükségünk van egy szemipermeábilis, azaz féligáteresztő membránra – ez az élő sejtek révén már jól ismert folyamat lényege. Ha különböző sókoncentrátumú vizeket membránnal választunk el egymástól, ozmózisnyomás alakul ki. Az ozmózis jelenségének köszönhetően az alacsonyabb sókoncentrátumú víz természetes módon törekszik a magasabb sókoncentrátumú víz felé, hogy kiegyenlítse a koncentrátumkülönbséget. Mindeközben a membrán megakadályozza, hogy a magasabb sótartalmú vízből sómolekulák érkezzenek az alacsonyabb felé, ezáltal nem mehet végbe a koncentrátum hirtelen kiegyenlítődése.

Már a hetvenes években

Az ozmózisnyomást kihasználó erőmű ötlete ugyan már az 1970-es években felmerült, ám gyakorlati megvalósítása komoly gondokba ütközött: kutatók ugyanis nem tudtak olyan membránt kialakítani, amely alkalmas lett volna egy erőmű üzemeltetéséhez. Erre a problémára próbált megoldást találni egy 2001-ben indult, az Európai Unió által támogatott projekt, amelyben a norvég Statkraft villamosipari vállalat mellett részt vett egy hamburgi és egy norvég kutatóintézet, valamint a helsinki műszaki egyetem is. A kutatás eredménye egy olyan membrán volt, amely négyzetméterenként 2 Watt áramot képes „termelni”.

Bár a szakértők szerint gazdaságosság szempontjából az 5 Watt elérése lett volna a kívánatos, a kutatás első felében ezt a célt nem sikerült teljesíteni. A norvég villamosipari cég és a norvég állam által továbbfinanszírozott kutatás azonban most úgy tűnik, elérte a kívánt eredményt: a Statkraft ugyanis bejelentette, hozzákezd a világ első ozmotikus erőművének megépítéséhez. A projekt közel 13 millió eurót fog fölemészteni, ám a norvég hatóságok számítása szerint, ha beválik, ez az erőműtípus képes lesz fedezni a fjordokban és folyótorkolatokban gazdag ország áramellátásának tíz százalékát.

Drága beruházás

Az ozmotikus erőmű üzemeltetése teljesen környezetkímélő lenne, bár megépítése fenyeget azzal a veszéllyel, hogy felborítja az ökológiai egyensúlyt az építkezés helyszínén. Elterjedésének akadálya lehet, hogy más megújuló energiaforrásokhoz képest viszonylag magas a kezdeti beruházási költsége, miközben üzemeltetése nem sokkal olcsóbb, mint egy „hagyományos” szélerőműé vagy napkollektor-telepé.

Európában, az édesvizű folyók és a tengerek találkozási helyeit figyelembe véve, a becslések szerint körülbelül 200 millió megawattóra energia termelhető évente, világszerte pedig évi 1600 terawattóra potenciál rejlik a folyók torkolatában.

Hozzászólások

Lámamúmiákat találtak Peruban

Lámamúmiákat találtak Peruban

Az állatokat fülbevalókkal és nyakláncokkal is feldíszítették.

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Mezoamerikában komoly hagyománya van egy speciális fürdőtípusnak, a verejtékfürdőnek.

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket