Fridtjof Nansen norvég sarkkutató

1861. október 10-én az Oslo közelében fekvő Store Fröenben született Fridtjof Nansen norvég sarkkutató, nemzetközileg elismert politikus. Az első világháború után az Európa-szerte égető problémát jelentő menekültügy felkarolásáért 1922-ben béke Nobel-díjjal tüntették ki.
1861. október 10-én az Oslo közelében fekvő Store Fröenben született Fridtjof Nansen norvég sarkkutató, nemzetközileg elismert politikus. A természettudományok iránt mély érdeklődést tanúsító Nansen 27 éves volt, amikor öttagú csapatával nekivágott Grönland meghódításának.
A kiváló fizikai állapotban lévő, síelésben, valamint korcsolyázásban is többször bizonyított norvég fiatalember társaival együtt embert próbáló fagyban és jeges szélben tette meg a 2700 méteres szintkülönbséggel nehezített 560 kilométeres távot. A magánemberek által finanszírozott kockázatos út során az időjárási megfigyeléseken túlmenően, tudományos feljegyzéseket is készítettek.
Nansen 1893-ban a korszerű, a jég nyomásának ellenálló Fram fedélzetén elindította második expedícióját, melynek legfőbb célja az Északi-sark elérése volt. Úgy vélte, hogy a keletről nyugatra tartó áramlás a tudatosan jégbe fagyasztott hajót, majd az Északi- pólusra sodorja, azonban az öt évre elegendő élelmiszerrel megpakolt hajó a 79. szélességi körön hosszú időre megrekedt.
Ekkor Fridtjof Nansen és Hjalmar Johansen a hajót elhagyva, kutyás szánnal vágott neki a jég birodalmának. Noha megközelítették a kitűzött célt, az időjárási viszontagságok miatt nem jutottak el az Északi-sarkra. A Ferenc József-földön kőkunyhóban áttelelt, rozmár és jegesmedve húson élő kutatókat 1896-ban egy brit kutatóhajó vitte vissza a norvégiai Vardøba. Miután Nansent 1897-ben kinevezték az oslói egyetem professzorává, nem vállalkozott többé hasonló jellegű utakra.
Fridtjof Nansen, aki Európa szinte minden nagyvárosában tartott tudományos előadásokat, 1905 után politikai szereplést is vállalt. Norvégia függetlenné válása után Londonban és Washingtonban teljesített nagyköveti szolgálatot, majd az első világháború után az égető problémát jelentő európai menekültügyet karolta fel. Tevékenységéért 1922-ben béke Nobel-díjjal tüntették ki.
A 68 éves korában elhunyt Nansent az Oslo melletti Lysakerben temették el.