Hétszáz év után kiderül az igazság
Szép (IV.) Fülöp francia király 1305-ben eretnekség, istenkáromlás és erkölcstelenség címén vádat emelt a Templomos Lovagrend ellen és két évre rá utasítást adott valamennyi tagjának letartóztatására és egyházi ítélőszék elé állítására.
Az V. Kelemen pápa (1305-1314) által összehívott Vienne-i XV. Egyetemes Zsinat (1311-1312) kimondta a rend egyházi feloszlatását és a pápa 1312. április 3-án kihirdette a feloszlatásról szóló rendeletet, de a bulla nem mondott ítéletet a templomosok felett. A rend vezetői feletti ítéletet Szép Fülöp király mondta ki, és azután sorra kivégezték Jaques de Molay-t, a rend nagymesterét és a többi vezetőjét.
A Vatikán a napokban közölte, hogy október 25-én megjelenik Barbara Frale vatikáni tudományos kutató „Processus contra Templarios” című könyve, amelynek szerzője az általa 2001-ben a titkos vatikáni könyvtárban véletlenül megtalált okmány alapján megállapítja, hogy a Templomos Lovagrend ellen emelt vádak alaptalanok voltak és V. Kelemen pápa már 1312-ben feloldozásban részesítette a rend vezetőit. Az okmány „téves archiválása” okozta, hogy több mint 700 éven át felderítetlen maradt.
Franco Cardini olasz történész szerint a rend vagyonára szemet vetett IV. Fülöp király nyomására a pápa feloszlatta ugyan a Templomosok Lovagrendjét, de soha nem ítélte el.
A Templomosok (templáriusok) rendjét 1119-ben alapította Payns-i Hugó a Szent Sír és a Jeruzsálembe zarándokolók védelmére. A rend Franciaországban történt felszámolása a pápák hetvenesztendős avignoni fogságának idején történt.
A rend székhelye előbb Jeruzsálem, majd Ciprus, végül Párizs lett. A „templomos” elnevezést a lovagrend onnan kapta, hogy első szálláshelyükről, a jeruzsálemi királyi palotáról azt hitték, Salamon király templomának helyén épült.
A rend magyarországi házai közül a legjelentősebb az 1169-ben létesült vránai (ma Horvátország) perjelség volt. A templomos lovagok elkísérték II. Endre királyunkat szentföldi hadjáratára, részt vettek a muhi csatában, ahol – nagymesterükkel az élen – az utolsó szálig elestek.
Párizsban még ma is közszájon forog a legenda, amely szerint Jaques de Molay – úton a máglya felé – megátkozta Szép Fülöpöt és V. Kelemen pápát, akik egy évre rá mindketten követték őt a túlvilágra.
Kapcsoló cikkeink:
Ezért különleges Dobó István kőből faragott szablyája
Az egri vár kapitánya az első közismert történelmi személyiség, akihez a sírkövének köszönhetően név szerint hozzáköthetjük a magyar szablyát, amely mintegy 400 évig, egészen a 20. századig a magyar hadsereg meghatározó fegyvere volt.
Korábban ismeretlen nyelvet találhattak
A kutatók egy rejtélyes írással készült szöveget elemeztek.
Ókori színházjegyre bukkantak
A római kori lelet egy törökországi romvárosnál került elő.
Műszak a magasban: ilyen egy kéményseprő hivatása
A kéményseprők otthonunk melegén túl testi épségünket is óvják.
Föld alatti struktúrákat találtak Egyiptomban
A kutatók két nagy ciszternát tártak fel az ókori Derhisz feltételezett területén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
