Paleontológiai aranyláz az olvadó tundrán
Szibériában olvad a tundra, aminek következtében veszélyes gázok szabadulnak fel, de ugyanakkor történelemelőtti értékek is felszínre kerülnek. Élénk kereskedelem folyik mamutcsontokkal és oroszlánfejekkel, de mindez a globális klímaváltozás kockázataira is figyelmeztet.
Szergej Szimov érdeklődve figyeli a szibériai tundrán végbemenő klímaváltozást. Az utóbbi években ugyanis olyan dolgokat talált ott, mint azelőtt soha. Például tehénlepényre hasonlító állati ürüléket: a lelet azonban nem szarvasmarhától, hanem mamuttól származik – számol be a Reuters tudósítója.
Jakutföld területe, ahol Szimov harminc éve kutat, olyan nagy, mint Németország és Franciaország együttvéve. Szibériában vannak még ennél is nagyobb területek, ahol a talaj olvadása következtében szerves anyagok szabadulnak fel olyan mennyiségben, amihez képest a világ összes olajtartaléka elhanyagolhatónak tűnik. Szimov szerint akár 500 milliárd tonnányi szerves anyagról is szó lehet, aminek felszínre kerülése óriási mértékben fokozza az üvegházhatású gázok koncentrációját.
Az ENSZ júniusban arra figyelmeztetett, hogy bár egyelőre még nincs jele a talaj nagyarányú olvadásának a szóban forgó területeken, a potenciális veszély kétségtelenül fennáll.
Szibériában például jól megfigyelhető a probléma jelentkezése. Folyópartok fellazulnak és belecsúsznak a vízbe. Egyes helyeken, ahol azelőtt kizárólag tundra volt, mára tavak borítják a földfelszínt és belőlük metán tör fel. Léteznek olyan területek is, ahol a talaj olvadása és fellazulása már beomlással fenyegeti az ott álló épületeket.
Másutt viszont hasznot húznak a klímaváltozásból az ott élők. A felpuhult talaj ugyanis kincseket szabadít fel, sokkal értékesebbeket, mint amilyen a mamuttrágya. Alekszander Vatagin vadász például – mellékes keresetként – jókora összegeket zsebel be mamut-, orrszarvú- és oroszláncsontok eladásából. Gyűjtők és kutatók nem csekély összeget hajlandók fizetni értük. Vannak, akik egyenesen „paleontológiai aranylázat” emlegetnek. Vatagin szerint tavaly 800 000 rubelt (csaknem hatmillió forint) kapott valaki egy jó állapotban lévő, két szemfoggal rendelkező mamutfejért. Vatagin rendszeresen felkeres helikopteren egy kis lélekszámú bennszülött települést, hogy megvásárolja a lakók által összegyűjtött leleteket. Egy kiló mamutcsontért 200-4000 rubel közötti összeget fizet, egy ember szerencsés esetben akár napi 7000 rubelt is megkereshet csontok eladásából.
A történelemelőtti időkből fennmaradt és a talaj olvadása következtében felszínre került állati csontok felvásárlói közé tartozik a Jégkorszak Moszkvai Múzeuma, amelynek munkatársa, Alekszander Szvalov szerint magángyűjtők akár 500 ezer rubelt is hajlandók egy jó állapotban fennmaradt mamut-szemfogért fizetni. Szvalov adott el már csontokat az Egyesült Államokban és Dél-Koreában élő vevőknek is.
Van olyan csontgyűjtő is, mint például Szergej Davidov, aki inkább megtartja magának az általa talált értékes leleteket. Gyűjteményében látható többek között mamut-felsőcomb, történelemelőtti ló állkapcsa, barlangi oroszlán koponyája és egy görbeszarvú bölény-koponya is.