Belebotlott a negyedmilliárd éves fatörzsbe
Elsősorban a mérete miatt izgalmas a kutatók – és a nagyközönség számára is – az a megkövült fatörzs maradvány, amelyre Bakonya község mellett bukkantak rá, és már ki is állították a Mecsextrém parkban.
A maradványra Nagy Gábor, a Mecseki Erdészeti Zrt. természetvédelmi igazgatója talált rá egy terepbejárás alkalmával. „A fatörzs egy súvadás aljában hevert, félig eltemetődve” – mondta el az igazgató a National Geographic Online-nek. „Először azt gondoltam, hogy egy korhadt fatörzs, de amikor megkocogtattam, felismertem, hogy már megkövült, tudtam, hogy izgalmas leletre bukkantam.”
A szakemberek a fatörzsmaradvány korát 200-250 millió évesre becsülik. Ekkor a Perm és a Triász határán a mai Mecsek helyén félsivatagos klíma uralkodott. A növény, amelyből a törzsmaradvány származik, valószínűleg egy ősfenyő lehetett.
Ismertek hasonló korú leletek már korábbról is a térségből, a mostaninak a mérete adja az értékét – jelentette ki portálunk megkeresésére a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója. Dr. Kordos László hozzátette: a Mecsek térségében uralkodó a permi vörös homokkő, helyenként két kilométer mély rétegben. Ebből a rétegből bányászták korábban az uránt is. Világviszonylatban a legkorábbi felismerhető növénymaradványok egyébként a Devon-időszakból származnak, tehát félmilliárd évesek. Magyarországon a permi rétegek rejtik a legősibb növényi leleteket, már csak azért is, mert a Devonban a mai Kárpát-medence területét tenger borította.
A Bakonya mellett megtalált ősfenyő maradványt már ki is állították a Mecsextrém parkban. A megtaláló, Nagy Gábor elmondta: ugyan rendkívül örülnek a leletnek, de nem terveznek komolyabb kutatást a felfedezés helyszínén. A lelet a szerencsének köszönhetően bukkant a felszínre, s bár elképzelhető, hogy vannak hasonló maradványok a közelben, azok akár több száz méter mélyen is lehetnek.
Fotó: Kálmándy Ferenc