Walhalla, a hírnév temploma

2007.10.18.Peter Bertus-Barcza

National Geographic Magyarország

1842. október 18-án I. Lajos bajor uralkodó felavatta a német származású művészek, politikusok, tudósok, uralkodók emléktábláinak, valamint márványból készült mellszobrainak helyet adó Walhallát. A hírnév templomában eddig 190 prominens személyiségnek állítottak emléket.

I. Lajos bajor uralkodó megbízásából 1830. október 18-án Leo von Klenze tervei alapján Regensburg közelében megkezdődött a hírnév templomaként ismertté vált Walhalla építése. A klasszicista stílusban készült, ókori görög templomot imitáló épületet a germán mitológia világában a háborúkban elesett, legbátrabb harcosok lakhelye után Walhallának nevezték el.

A korábbi korokban kiemelkedő teljesítményt nyújtó német származású személyek Pantheonjaként ismert épületet ünnepélyes keretek között, 1842. október 18-án I. Lajos bajor uralkodó nyitotta meg. A bajor állam tulajdonát képező Walhallában, ahol jelenleg 128 mellszobrot és 62 emléktáblát őriznek, legutoljára, 2007. szeptember 12-én a világhírű matematikusnak, Carl Friedrich Gaussnak állítottak emléket.

A hírnév templomának kitüntetettjei közé, ahol már jóideje helyet foglal – többek között – II. Katalin orosz cárnő, Immanuel Kant filozófus, Jakob Fugger augsburgi kereskedő, Peter Paul Rubens flamand festő, Johannes Brahms német zeneszerző, Albert Einstein fizikus márványból készült mellszobra, a következő években a bajor miniszteri tanács döntése alapján Edith Steint, az első zsidó származású, a náci rendszer alatt mártírhalált halt katolikus apácát, és Heinrich Heine német költőt veszik fel.