Edina, Viktor, Győző2021. február 26., péntek
Kultúra

Mindig is szerettük a tengerpartot

National Geographic Magyarország

Bár Kelet-Afrika belsejéből, a szavannákról származnak elődeink, nem sokkal az emberré válást követően már a tengerparton találjuk őket, ahol 165 ezer évvel ezelőtt is kiváló kagylókat és csigákat fogyasztottak, éles, de apró kőpengéket gyártottak, és az előkerült színezőanyagok szerint már akkor képesek voltak szimbolikus gondolkodásra is.

Anatómiailag nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki a mai ember elődje valahol Afrika belsejében, de hogy könnyű dolga már akkor sem lehetett, abban biztosak a tudósok: az ugyanis elfogadott ténynek számít, hogy éppen elődünk megjelenésével egy időben egy kis jégkorszak köszöntött be, amely nagyjából 130 ezer évvel ezelőttig tarthatott. Afrika száraz belsejében roppant hideg lehetett az ember számára, sok tudós ezért kész csodának tartja, hogy a Homo sapiens túlélte az embertelen körülményeket.

A kagylók és csigák segítettek

A dél-afrikai Pinnacle Point lelőhelyről származó lelet azonban most arra is rávilágít, hogy mi segíthette a túlélést: a Nature című szaklapban közzétett tanulmány szerint ugyanis őseink már 165 ezer évvel ezelőtt elérték az óceán partját. Sőt, nemcsak elérték, hanem meg is telepedtek ott, hiszen itt több táplálékhoz juthattak, ráadásul az Indiai-óceán felől érkező tengeráramlat melegebb éghajlatot is varázsolt a szárazföld belsejéhez képest. Egyes kutatók még azt is feltételezik, hogy a Homo sapiens később pontosan a tengerpart mentén „vándorolt ki” Afrikából.

A mostani lelet, amely megerősíti ezt a feltételezést, három szempontból is újdonságnak számít. A leletek egyrészt az emberi társadalom kialakulásába enged betekintést, mivel a tanulmányt közlő kutató szerint a megtalált kagyló- és csigamaradványok egyértelműen azt bizonyítják, hogy az ember már 165 ezer évvel ezelőtt (vagy akár még korábban is) elindult a megtelepedés útján.

Curtis Marean, az amerikai Arizonai Állami Egyetem professzora arra mutatott rá, hogy a tenger gyümölcseinek fogyasztása alapvetően változtathatta meg az emberi közösségeket. Jó 150 ezer évvel ezelőtt, az első agrárforradalom során váltottunk a vadászó-gyűjtögető életmódról, megtelepedett és komplex társadalmat létrehozó emberekké.

Ez a folyamat azonban Marean elképzelése szerint már akkor elkezdődhetett, amikor a Homo sapiens elérte a tengerpartot, és immár nem járkált tovább a megszerzendő táplálékért, hanem „helyben” halászta ki azt. Mivel a helyhez kötöttség révén nagyobb csoportok is létrejöhettek, így feltételezhető, hogy komplexebbek is voltak, és éppen emiatt immáron szimbolikus módon is elkezdtek gondolkozni.

Kevés a nyom

A tengerpartok mentén eddig kevés nyomot találtak a régészek, aminek elsősorban az apály és dagály az oka. Ezek több ezer éves működése ugyanis teljesen elmoshatta a leleteket. A mostani felfedezés sem áll másból, mint 165 ezer évvel ezelőtti elődünk szemetéből. Pontosabban kagyló- és csigahéjakból, amelyekből kiderül, hogy elődünk parázsra vetette a kagylókat, hogy könnyen felnyissa azokat.

Találtak ezentúl némi színezőanyagot és pár éles kőszerszámot is. A színezőanyag legalább olyan jelentőségű, mint a felfedezett kagylóhéjak: Marean szerint ugyan igaz, hogy a porrá zúzott, fémtartalmú ásványt ragasztóanyagként is használhatták, ám a most talált színskála mégis egyértelműen arra utal, hogy színezőanyagként alkalmazták.

Ez pedig egyértelműen azt mutatja, hogy az ember már 165 ezer évvel ezelőtt is képes volt az elvont gondolkodásmódra, ami az emberré válás egyik leglényegesebb eleme volt. Bár ugyancsak szűkös számú reprezentációs gondolkodásmódra utaló adattal és lelettel rendelkezünk, az eddigi legrégebbi lelet színezőanyag meglétére és ezáltal a szimbolikus gondolkodásmód kialakulására vonatkozóan körülbelül 77 ezer évvel ezelőttről származik, amelyre egyébként szintén Dél-Afrikában bukkantak rá.

A harmadik, most megtalált lelet szintén igen fontosnak tűnik: a kisméretű, 2-5 centiméter nagyságú kőpengék ugyanis önmagukban nem nagyon lehettek alkalmasak semmiféle tevékenység elvégzésére. Marean és társai azt feltételezik, hogy a kőpengék valójában egy nagyobb eszköz részét képezték, vagy legalábbis egy nyélben vagy tokban végződtek. A dél-afrikaihoz hasonló pengéket találtak már ugyan Afrikában (Zambiában), csakhogy azok jóval későbbről, hozzávetőleg 70 ezer évvel ezelőttről származhatnak.
.

Hozzászólások

Kihalt lúdfajt azonosítottak egy 4600 éves egyiptomi falfestményen

Kihalt lúdfajt azonosítottak egy 4600 éves egyiptomi falfestményen

A madár egy ma élő fajra is hasonlít kissé, ám mégsem lehet vele összetéveszteni.

Hatalmas kenguru látható Ausztrália legősibb sziklarajzán

Hatalmas kenguru látható Ausztrália legősibb sziklarajzán

A kutatók ősi darázsfészkek elemzésével tudták meghatározni az alkotás korát.

Szép magyar várak – Simontornya, a tolnai erődítmény

Szép magyar várak – Simontornya, a tolnai erődítmény

Az 1200-as évek végén, az eredetileg mocsaras-vizes terület egy szigetére építtette a Döröcske nembeli Salamon fia Simon alországbíró azt a tornyot, amiről a városka is kapta a nevét.

Részleteiben megcsodálhatjuk a bayeux-i falikárpitot

Részleteiben megcsodálhatjuk a bayeux-i falikárpitot

A falikárpit közel 70 méter hosszú, 0,7 méter széles

Csak pár száz éves a jégkorinak hitt ló csontváza

Csak pár száz éves a jégkorinak hitt ló csontváza

Az állat csontváza egy családi ház kertjében került elő, a felfedezés lázba hozta a szakértőket.

National Geographic 2021. februári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket