Zöldhullám: Új környezetvédelmi blog indult
Négy zöldszervezet indított közös blogot a FigyelőNeten. A Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország az FN Zöldhullámon fúj riadót az ember és a természet jövőjéért. Erdők, mezők, tavak, folyók, levegő és tenger, állatok és növények, klímaváltozás, génmódosítás, hírmagyarázatok és egy barátságos XXI. század – a Zöldhullám kimossa a homokot a szemekből!
A civilszervezetek felváltva írják a bejegyzéseket, mindig aktuális témákat dolgoznak fel. A Zöldhullám úgy számol be a természet és a környezet pusztításáról, hogy mellé teszi a megoldást, ötletet ad, elgondolkodtat. Mindez páratlan fotókkal, hazai és külföldi felmérésekkel, elemzésekkel, tudományos munkákkal megtámogatva.
Greenpeace és a bálnák
A szervezet első bejegyzésében egy eddig páratlan módszerrel ismertet meg: műholdas jeladóval ellátott bálnákat követhetünk nyomon az interneten. Ez persze nem csak szórakozás, a Greenpeace így veszi fel a harcot a több faj kipusztulásával fenyegető bálnavadászattal. Japán idén 935 csukabálnát, sőt, 50 veszélyeztetett hosszúszárnyú és 50, szintén a kihalás szélén lévő barázdás bálna leölését tervezi. Mindezt az úgynevezett „tudományos kutatás” álcája mögé bújva. Miért kell a bálnáknak meghalni ahhoz, hogy a tudomány megkapjon bizonyos válaszokat?! Erre természetesen semmilyen ésszerű magyarázat nem létezik.
A Greenpeace 2, 8 millió támogatót képvisel világszerte, és további milliókat ösztönöz cselekvésre minden nap. Ennek köszönheti erejét ez a nemzetközi, független, konfrontatív, globálisan kampányoló környezetvédő szervezet, mely a legégetőbb, a bolygónk biodiverzitását és a környezetet fenyegető problémákra helyezi a hangsúlyt.
Levegő Munkacsoport
A Levegő Munkacsoport arra keresi a választ, hogy ki a felelős Budapest erős légszennyezettségéért. Ki a felelős? Az autósok, akik nem a tömegközlekedést választják, a teherautók, a kamionok, amelyek nagy számban csak keresztül haladnak a városon, vagy az önkormányzat, amelynek feladata egy élhető város működtetése, a közlekedés szervezése és az egészséges életmód biztosítása? A választ a bíróság fogja megadni.
A Levegő Munkacsoport 2006. év civilszervezete. 1988-ban alakult: három szervezet, a BME Zöld Kör, az Eszperantista Természetvédők és az ELTE Természetvédelmi Klub hívta életre. Megalakítóinak legfőbb célja az volt, hogy felvegyék a küzdelmet a közlekedés okozta súlyos budapesti légszennyezés ellen. Azóta a Levegő Munkacsoport országos hatókörű, több mint 130 tagszervezetet számláló környezetvédő szervezetté nőtte ki magát és aktív tagja több nemzetközi szervezetnek is.
Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ)
Mostanában elég nagy a felhajtás a bioüzemanyagok terén. Újabb és újabb beruházásokat jelentenek be, a kormány is támogatja a bioüzemanyagokkal kapcsolatos fejlesztéseket. De tényleg megvédhetjük bolygónk éghajlatát a mezőgazdasági eredetű üzemanyagokkal? Milyen társadalmi és környezeti hatásai lesznek ennek az új divatnak? Az MTVSZ bejegyzéséből kiderül: a bioüzemanyagokkal több kárt okozunk, mint eddig hittük.
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTvSz) 110 hazai környezet- és természetvédő szervezet közössége, amely fő célja a természet egészének a védelme és a fenntartható fejlődés elősegítése. A tizenhét éve működő szövetség tagjai Magyarország minden megyéjében jelen vannak és küzdenek a természeti értékeink megóvásáért, a környezeti terhelések megelőzéséért. Nemzetközi szervezetekkel, kiemelten a Föld Barátai hálózattal együttműködve hangsúlyos szerepet játszunk Európa és a világ környezetvédelmi civil összefogásaiban.
Fotó: WWF/Kevin Schafer
WWF Magyarország
Van-e helye a barnamedvének a 21. századi Európában – teszi fel a kérdést a WWF. A múlt század első felében csaknem kipusztultak a kontinensről, de aktív védelmüknek köszönhetően állományuk ismét megnőtt. Medve és ember nehezen fér meg egy helyen, a konfliktusok egyre gyakoribbak, a kirándulók rémüldöznek. Az egykor legendás medveállományból a Kárpátokban (Románia, Ukrajna, Szlovákia, Lengyelország) mára körülbelül 8000 példány maradt, a Dinári-hegységben mintegy 2300, az Alpokban 38, a Pireneusokban mindössze 15.
A WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet hazánkban 1991-ben nyitotta meg irodáját. A WWF Magyarország természetvédelmi munkája kiterjed a vizes élőhelyek – kiemelten a folyóvízi és ártéri rendszerek – és a veszélyeztetett erdőtársulások védelmére, a fenntartható, környezetbarát mezőgazdaság és vidékfejlesztés területére, a védett és veszélyeztetett élőhelyek és fajok megóvására, a mérgező vegyi anyagok számának csökkentésére, az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezettudatosság fokozására.
A FigyelőNet zöld blogja Zöldhullám >>