Anasztázia, Tas, Oktávia2021. április 15., csütörtök
Kultúra

Köztünk élő templomosok I.

National Geographic Magyarország

A templomos lovagrend története, legendás gazdagsága az elmúlt hétszáz évben sokak fantáziáját megmozgatta. Honnan az intenzív érdeklődés, hogyan tettek szert hatalmas kincsekre a harcos szerzetesek? Összeállításunk végigköveti a rend történetét dicsőséges felemelkedésétől csúfos pusztulásáig, és megszólal az újjáalakult rend egy magyarországi lovagja is.

A napokban jelenik meg Olaszországban Barbara Frale vatikáni kutató “Processus contra Templarios” című könyve, amely levéltári kutatásokra alapozva azt állítja, hogy V. Kelemen pápa még 1312-ben feloldozta, vagyis bűntelennek találta a templomosok vezetőit. Ezzel újabb bizonyíték született, hogy a rend koncepciós per áldozata lett. Az igazi kérdés azonban mégsem az, hogy vétettek-e az egyház ellen a rend tagjai, hanem az, hogy ez a történet miért foglalkoztatja hétszáz éve az emberek sokaságát.

Semmi sem ártott annyit a templomos lovagrendnek, mint az okkultizmus iránti érdeklődés, így a lovagok összemosása a rózsakeresztesekkel és a szabadkőművesekkel – mondja Pánczél János, a Templomos Lovagrend magyarországi praeceptoriája Budapesti és Budapest környéki kommendátora. Mert ha évszázadokon át nem is, napjainkban ismét létezik a rend, miután 1979-ben Olaszországban Marcello Alberto Cristofani della Magione gróf újraalapította és a működéshez engedélyt kapott a Vatikántól. Az újkori templomosok azonban nem jogutódai, csupán szellemi örökösei a középkori harcos szerzeteseknek. Már csak azért is, mert egy esetleges perújrafelvétel esetén – elvégre a jog útjai kifürkészhetetlenek – jó ügyvédekkel a rend Európa jelentős részét követelhetné vissza magának.

A mostani templomosok azonban semmit sem akarnak a régi rend földi javai közül. Pánczél János lovaggal egy óbudai műemléképületben találkozunk, ahol két kis szobát kapott a rend használatra. „Látja, mi aztán tényleg Krisztus szegény lovagjai, vagyis Christi pauperum Militum Ordo vagyunk” – mondja a lovag.

De miért is beszélnek hétszáz éve az emberek a templomosok kincséről? Ennek megértéséhez csaknem kilencszáz évvel ezelőtt kell kezdenünk a történetet.

Kereszt és kard

Ugyancsak jó dokumentált a rend története már az alapításától kezdve. Így közismert, hogy Hugo de Payns alapította a templomos lovagrendet – a monda szerint kilenc társával – 1118-ban Jeruzsálemben azzal a céllal, hogy megvédjék a Szentföldet felkereső zarándokokat a rablóktól és a szaracénoktól.

A világi javaikról lemondó lovagok az őket támogató II. Balduin jeruzsálemi királytól az egykori Salamon templom vélt helyén kaptak szállást, s a helyről kapta a nevét a rend. Az imával harcoló szerzetes és a vassal küzdő lovag eszméjének összekapcsolása ugyancsak megfelelt a kor keresztény ideológiájának. A „rendőri” tevékenységre nagy szükség volt a térségben, így mind többen léptek be a templomosok közé.

1126-ban csatlakozott hozzájuk Champagne grófja is – ettől kezdve az adományok révén anyagilag is gyarapodni kezdett a rend. Hugo de Payns 1128-ban Rómába, majd azt követően Nyugat-Európába ment. Az első út a rendi regula pápai elfogadását hozta a templomosoknak – ezzel vált hivatalossá, a Szentszék által támogatottá, majd ellenőrzötté a működésük –, míg a főúri udvarok felkeresése adományok, birtokok sokaságát hozta.

A harcos szerzetes eszméjét a kor legnagyobb hatású egyházi gondolkodója, Clairvaux-i Szent Bernát is népszerűsítette, így a templomos lovagrend néhány évtized alatt Európa egyik meghatározó gazdasági hatalmává – is – vált.

Egy maradt a három fogadalomból

A tizenkettedik századi lovagoknak három fogadalmat, a szüzességét, a szegénységét és az engedelmességét kellett vállalniuk.

„Ebben is különbözünk tőlük” – mondja Pánczél János. „Korunkban csak nagyon kevesen képesek rá, hogy mindhármat teljesítsék, így Magyarországon nincs is ilyen lovag. Jómagam az engedelmességi fogadalmat tettem csak le, így engedelmességi lovag a hivatalos titulusom. Létezik a mostani renden belül is a hármas fogadalmat letevő szerzeteslovag, amelyet a Vatikán is jóváhagy. Szentmise keretében történik a fogadalomtétel, a rend nagymestere jelenlétében. Ám ha esküjét megszegi és elhagyja a rendet, és a Nagymester felmenti a kötelességei alól (ez nagyon ritka egyébként), a lelkiismeretének továbbra is kötelességgel tartozik, hiszen az oltárra tette le az esküjét, tehát Istennek. Ha úgy tetszik, nem lehet kilépni a rendből, de hangsúlyozom, nincs retorzió, ha valaki mégis megteszi, ám a saját lelki üdvét sodorja veszélybe” – teszi hozzá a lovag.

A tizenkettedik, tizenharmadik századhoz képest megváltoztak a lovaggá válás feltételei is. Akkor megtörtént egyszer, hogy valaki néhány hónappal azután, hogy a rend tagja lett, már a nagymesteri székbe került, manapság azonban lassabban mennek a dolgok. A jelentkező csak hívő katolikus lehet, ajánlást kell vinnie a családjától, a plébánosától, valamint nagykorúnak kell lennie, aki képes eltartani magát. Élhet házasságban, de nem lehet elvált. Ha elfogadják a jelentkezését, legalább két évig novícius lesz és bele kell egyeznie, hogy ezalatt bármikor ellenőrizhetik, hogy a rend eszméinek megfelelően él-e. Ha mindenben megfelel, csak akkor kerülhet sor a fogadalomtételre és a lovaggá avatásra. „Azért van erre szükség, hogy kiszűrjük azokat, akik csak jó mókának tartják a lovagság intézményét” – mondja Pánczél János. „Nincs szükségünk kalandorokra.”

Márpedig akadtak a templomos rend történetében kalandorok, akik sokat ártottak a lovagok későbbi megítélésének. A tizedik nagymester, Ridefor-i Gerard ténykedését még a mai templomosok is elítélik. Ő volt az, aki néhány világi lovagtársával együtt casus bellit, azaz háborús okot szolgáltatott Szaladinnak (Egyiptom, Szíria, Jemen és Palesztina muszlim uralkodójának) a szentföldi keresztény államok elleni felvonuláshoz.

A beszámolók szerint 1187 július 2-ról 3-ra virradó éjjel szintén Ridefor-i Gerard vette rá Lusignan-i Guido jeruzsálemi királyt is arra, hogy a keresztes had védelmi állásait feladva a sivár dombvidéken át Tiberias felmentésére vonuljon. Az úton, a hattini fennsíkon július 4-én Szaladin serege megsemmisítő csapást mért a szomjazó, kimerült keresztes hadra, s ez a Jeruzsálemi Királyság elvesztését jelentette.

Szent életű harcosok és bankárok

A hattini vereség ellenére a templomos lovagrend mind nagyobb befolyásra tett szert Európában. Már nem csak kísérték a zarándokokat, de banki tevékenységbe is kezdtek: hiszen az emberéleten túl a vagyon sem volt biztonságban egy zarándoklat alkalmával. A pénzt bármely templomos rendházban letétbe lehetett helyezni, és az út során a kiállított váltókkal más rendházakból mindig annyit vehetett fel a zarándok, ami a napi ellátására és továbbutazásra kellett a következő templomos „banki-kirendeltségig”.

A Szentföld mellett hadakozni kezdtek az Ibériai-félszigeten is, hogy segítsenek a visszahódításában (mint ismert, a reconquista csak jóval később, 1492-ben vezetett teljes sikerre). Itt általában a muszlim erőkkel határos területeken kaptak birtokokat, amiket aztán kötelesek voltak megvédeni. A rend bevétele olyan óriási volt, hogy a szentföldi erődítmények után önálló földközi tengeri flottát épített. Ebben a korszakban születhetett a templomosok kincséről szóló legenda. Ám hatalmasak voltak a kiadások is, hiszen a szerzetes lovagok csupán harcoltak, vagyis el kellett tartani őket, csak azt „termelték meg”, amit csata közben és után zsákmányoltak. Az elmúlt évtizedekben történészek sokasága végzett számításokat a templomos rend képzeletbeli főkönyvéről. Egy biztos: a nagy kiadások mellett a templomosok gazdasági hatalma egyre nőtt, s részben ez vezetett a bukásukhoz is.

A bukás másik oka a Szentföld végleges elvesztése volt 1291-ben. Miután Akkó ostrománál a rend huszonegyedik nagymestere is elesett, az erődítményben rekedt templomosok egy toronyba vonulnak vissza, amit aláaknáztak a szultán támadó seregei. A toronnyal együtt pedig összedőlt a középkori templomos birodalom létének alapja is.

A templomos rendről szóló írásunkat folytatjuk.

Hozzászólások

A méz nyomait azonosították ősi edényekben

A méz nyomait azonosították ősi edényekben

A különleges leletek 3500 évesek, és a nyugat-afrikai Nok-kultúrából maradtak fenn.

Amikor a könyvtár lóháton érkezett

Amikor a könyvtár lóháton érkezett

Az 1930-as években az USA gazdasága mélyponton volt, a válság mindenkit érintett, de leginkább a vidéki, szegény népességet.

A Notre Dame tornyát különleges fákból építik újjá

A Notre Dame tornyát különleges fákból építik újjá

A Napkirály idejében ültetett tölgyek szolgálnak alapanyagként a tűzvész után megújuló templom gerendázatához.

Megoldhatták a rettegett kalózkapitány rejtélyét

Megoldhatták a rettegett kalózkapitány rejtélyét

Érmék árulkodhatnak John Avery, a hírhedt angol kalóz sorsáról.

Megtalálhatták Európa legkorábbi térképét

Megtalálhatták Európa legkorábbi térképét

A kőbe vésett bronzkori ábra a mai Franciaország egyik régióját mutathatja be.

National Geographic 2021. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

10 560 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket