Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Kultúra

Még tehetünk a globális klímaváltozás ellen!

National Geographic Magyarország

Milyen konkrét lépések szükségesek ahhoz, hogy 2 Celsius fok alatt megállítható legyen a globális felmelegedés? Idén januárban jelent meg egy ezzel a kérdéssel foglalkozó nemzetközi tanulmány. A napokban pedig bemutatták a tanulmány magyar vonatkozású részét is.

„Van egy jó hírünk: tehetünk a globális felmelegedés ellen! Ha mindannyian összefogunk, akkor sikerülhet 2 Celsius fok alatt megállítani az átlaghőmérséklet emelkedését. A rossz hír pedig az, hogy amennyiben folytatódik az eddigi gyakorlat, akkor a globális átlaghőmérséklet a század végére akár 5 Celsius fokkal is emelkedhet.” Ezekkel a sorokkal kezdődik a Greenpeace és az Energia Klub által közösen készített, október végén bemutatott átfogó tanulmány, amely Magyarország energiagazdálkodásának jövőjét mérlegeli.

Az Európai Unió villamosenergia-szektora évente több mint 1, 2 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős, emellett pedig több mint 2600 tonna veszélyes radioaktív hulladék is keletkezik. Ugyanakkor a 25 tagország (a két új tagállamról nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok) területén a Föld készleteiből összesen a kőolaj 0, 6 százaléka, a földgáz 2 százaléka, a szén 7, 3 százaléka található; uránium pedig csak elenyésző mértékben. Ez azt bizonyítja, hogy az EU jelentős energiaimportra kényszerül, ami pedig a tanulmány szerzői szerint komolyan veszélyezteti az érintett országok energiaellátásának biztonságát.

A tanulmány aktualitását az is növeli, hogy 2007. tavaszán az Európai Unió vállalta, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkenti a széndioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Ha a fejlődő országok is hasonló lépéseket tesznek, az EU hajlandó 30 százalékkal is csökkenteni saját kibocsátását. A vállaláshoz minden tagállamnak el kell készítenie a saját stratégiáját, ez hazánkban jelenleg még folyamatban van: elkészült a kormány és a civil szféra javaslata. A civil szervezetek lényegében a most megjelent tanulmányhoz hasonló szigorúbb vállalásokat és azok tényleges betartását szorgalmazzák.

Elenyésző a megújuló energiahordozók aránya

Napjainkban Magyarország energiaigényének (2005. évi adatok) 83 százalékát fosszilis tüzelőanyagból, mintegy 13 százalékát nukleáris energiából fedezik, és csak alig 4 százalék a megújuló energiahordozók aránya. A villamosenergia-termelésen belül ez utóbbi értéke 4, 5 százalék.

Összességében az EU-25 országaiban se sokkal jobb a helyzet, bár az országok közötti eltérés jelentős. Az EU-ban az energiatermelésen belül a fosszilis energiahordozók aránya mintegy 80 százalék, a megújuló energia a teljes energiaszükséglet 6, 4 százalékát, a villamosenergia-szükségletnek pedig 13, 6 százalékát teszi ki.

Energia(forradalom): A fenntartható energiagazdálkodás lehetőségei Magyarországon a 21. században című tanulmány az Európai Megújuló Energia Tanács és a Greenpeace 2007 januárjában kiadott „Energy (R)evolution” című globális jelentésére épül. A magyar tanulmány szerzői a hazai lehetőségeket taglalják, vagyis hogy milyen lépések szükségesek az energiagazdálkodás terén ahhoz, hogy a hosszú távú környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi érdekek érvényesüljenek.

 A hazai villamosenergia-termelés szerkezetének alakulása az Energia(forradalom) forgatókönyve szerint

A hazai villamosenergia-termelés szerkezetének alakulása az Energia(forradalom) forgatókönyve szerint

A szakértők szerint már akkor is összességében – az ipari forradalom előtti szinthez képest – 1, 2-1, 3 Celsius fokos felmelegedéssel kellene számolnunk az évszázad végére, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása azonnal megszűnne. A tanulmány szerint viszont széleskörű összefogással és hathatós lépésekkel 2 Celsius fok alatt meg lehetne állítani a hőmérsékletemelkedést.

Egy tonna alá kell csökkenteni a fejenkénti széndioxid-kibocsátást

A tanulmány két lehetséges alternatívát mutat be. Az ún. Referencia forgatókönyv többek között az Európai Bizottság által kidolgozott „urópai energia és közlekedés – Tendenciák 2030-ig című tanulmányra épül, és az ebben megfogalmazott célok eléréséhez szükséges lépéseket veti össze az ún. Energiaforradalom forgatókönyvvel.

Ez utóbbi olyan lépéseket fogalmaz meg, amelyek az átlaghőmérséklet növekedésének 2 Celsius fok alatt tartásához szükségesek. Vagyis ahhoz, hogy az EU széndioxid kibocsátása a jelenlegi (2005-ben 4980 millió tonna) 8, 5 tonna/év/fő értékről 3 tonna/év/fő alá csökkenjen 2050-ig. Emellett a tanulmány szerzői az atomerőművek fokozatos bezárásával számolnak.

Magyarország esetében az előbbi azt jelentené, hogy a jelenlegi (2005) évi 58 millió tonnáról 2050-re 7 millió tonnára, vagyis 5, 8 tonna/év/fő értékről 1 tonna/év/fő értékre kellene csökkennie a széndioxid-kibocsátásnak.

Növelni kell a hatékonyságot

A cél eléréséhez a tanulmány szerint a legfontosabb az energiaszükséglet jelentős csökkenése, ami elsősorban a hatékonyság növelésével érhető el. Ez pedig lehetővé tenné az alternatív energiahordozók arányának jelentős növekedését.

„GDP előállításához ma Magyarországon az európai átlagnál mintegy kétszer több energiára van szükség, ami azt jelzi, hogy hatalmas lehetőségek rejlenek még az energiahatékonyság kiaknázásában. Még a Referencia forgatókönyv is az energiaintenzitás évi 1, 8 százalékos csökkenésével számol, ami 2000 és 2050 között az egységnyi GDP előállításához szükséges energiaigény 60 százalékos csökkenéséhez vezet.

 A hazai villamosenergia-termelés szerkezetének alakulása a Referencia forgatókönyv szerint

A hazai villamosenergia-termelés szerkezetének alakulása a Referencia forgatókönyv szerint

Az Energia(forradalom) forgatókönyv viszont azt feltételezi, hogy az aktív politikai támogatásnak köszönhetően jóval nagyobb mértékben kiaknázható, vagyis 2000 és 2050 között átlagosan évi 4, 5 százalékos energiaintenzitás érhető el. Azaz a 2005. évi 1153 PJ/év energia-felhasználás 2050-ig 369 PJ/év értékre csökkenthető” – olvasható a tanulmányban.

Ehhez egyrészt jelentősen növelni kell az erőművek hatásfokát, másrészt csökkenteni kell a szállítás során keletkező veszteséget, valamint széles körű szemléletformálással el kell érni, hogy a folyamat végén lévő fogyasztók energiatakarékosabbak, környezettudatosabbak legyenek.

Nem érvényesül a „szennyező fizet elv”

A Greenpeace-tanulmány szerint ahhoz, hogy az energiaellátásban 2050-re az alternatív energiahordozók aránya elérje a 44 százalékot, a villamosenergia-ellátásban és a hőenergia esetében pedig a közel 60 százalékot, jelentős változásra van szükség az energiapiacon.

 A hazai hőenergia-ellátás szerkezetének fejlődése a Referencia forgatókönyv szerint

A hazai hőenergia-ellátás szerkezetének fejlődése a Referencia forgatókönyv szerint

„A megújuló energiaszektor nem igényelne különleges gondoskodást, ha az energiapiac nem lenne torz amiatt, hogy a környezetszennyezés ma még a villamosenergia-termelők számára jóformán semmiféle hátrányos következménnyel sem jár. A versenyképes, de környezetszennyező technológiák támogatása súlyosan piactorzító hatású, és fokozza a megújuló energiák támogatásának szükségességét. A hagyományos villamosenergia-termelés támogatásának megszüntetése nemcsak megtakarítaná az adófizetők pénzét és csökkentené a villamosenergia-piac jelenlegi torzulásait, de drámaian csökkentené a megújuló energia támogatásának igényét is.”

Tetemes kárt okoz a közlekedés, amiről nem veszünk tudomást

A konferencián Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője elmondta, hogy a közlekedés felelős a teljes energiafelhasználás és széndioxid-kibocsátás mintegy 25 százalékáért. A szakértő hangsúlyozta, hogy mivel a közlekedés költségeibe nem számolják bele a közlekedés okozta környezeti, egészségügyi és gazdasági károkat, ez olyan torz helyzetet eredményez, hogy látszólag például a környezetbarát vasúti közlekedés nem versenyképes a közúti közlekedéssel szemben.

A Levegő Munkacsoport egy 2005-ben készített tanulmánya szerint, amely az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciájának tanulmányára (Policies for Internalisation of External Costs) épül, 2004-ben a közúti közlekedésből származó államháztartási bevétel hazánkban mintegy 560 milliárd forint volt, ezzel szemben a gépjárműforgalommal kapcsolatos államháztartási kiadások, illetve bevételkiesések mintegy 4700 milliárd forintot tettek ki. A kiadás legjelentősebb részét – közel 2000 milliárd forintot – a környezeti és egészségi károk jelentik, de jelentős költségget jelentenek a közutakban, épületekben és magukban a járművekben okozott károk is (közel 1500 milliárd Forint), valamint a forgalmi dugók okozta időkiesés (mintegy 150 milliárd forint).

Ámon Ada, az Energia Klub szakértője a konferencián hangsúlyozta, hogy a megújuló energiahordozók széleskörű elterjedéséhez feltétlenül szükséges, hogy az energiafelvásárlásnál külön-külön árat határozzanak meg az egyes alternatív energiahordozókra, figyelembe véve azok előállításának egymástól eltérő technológiai költségeit. A jelenlegi egységes felvásárlási ár ugyanis elsősorban a biomassza feldolgozását támogatja, és nem teszi kifizetődővé például a napelmek használatát.

 A hazai hőenergia-ellátás szerkezetének fejlődése az Energia(forradalom) forgatókönyve szerint

A hazai hőenergia-ellátás szerkezetének fejlődése az Energia(forradalom) forgatókönyve szerint

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) elnöke a tanulmány kapcsán elmondta, hogy nem szabad úgy kezelnünk a klímaváltozás kérdését mintha a természeti erőforrásaink végtelenek lennének és technológiai fejlesztésekkel minden megoldható lenne. A probléma kezeléséhez szerinte a technológiai megoldások mellett alapvető szemléletváltásra, a társadalmi értékek és a viselkedés, vagyis a termelési-fogyasztási struktúra megváltoztatására van szükség.

Habár a tanulmányban szereplő célok és ajánlott intézkedések első olvasatra igencsak álomszerűnek tűnnek, mindenestre tény – mint abban a konferencia résztvevői is egyetértettek -, hogy ezekre az intézkedésekre mielőbb szükség van. Ha most nem cselekszünk, később sokkal drasztikusabb és költségesebb megoldásokat kell majd tenni a klímaváltozás ellen.

Hozzászólások

Óriáskönyvekben jelenik meg a Sixtus-kápolna összes freskója

Óriáskönyvekben jelenik meg a Sixtus-kápolna összes freskója

A méregdrága, három darab 11 kilós, 60 centis kötet életnagyságú fotókon mutatja be a freskó részleteit.

Egyes ősi társadalmak megbirkóztak a klímaváltozással

Egyes ősi társadalmak megbirkóztak a klímaváltozással

Úgy tűnik, az ókori Közel-Keleten a száraz periódusok nem minden esetben eredményezték a települések bukását.

Kisállattemetők vallanak az állatokhoz fűződő viszonyunkról

Kisállattemetők vallanak az állatokhoz fűződő viszonyunkról

Eric Tourigny, a Newcastle-i Egyetem munkatársa londoni

Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

A felfedezés arról árulkodik, hogy az őskori gravetti kultúra a véltnél több helyen volt jelen.

A szegények orvosa volt

A szegények orvosa volt

1870. október 28-án született Dunakilitin Boldog Batthyány-Strattmann László európai hírű szemész, a „szegények orvosa", aki azokat gyógyította, akiket mások már nem.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket