Még tehetünk a globális klímaváltozás ellen!

„Van egy jó hírünk: tehetünk a globális felmelegedés ellen! Ha mindannyian összefogunk, akkor sikerülhet 2 Celsius fok alatt megállítani az átlaghőmérséklet emelkedését. A rossz hír pedig az, hogy amennyiben folytatódik az eddigi gyakorlat, akkor a globális átlaghőmérséklet a század végére akár 5 Celsius fokkal is emelkedhet.” Ezekkel a sorokkal kezdődik a Greenpeace és az Energia Klub által közösen készített, október végén bemutatott átfogó tanulmány, amely Magyarország energiagazdálkodásának jövőjét mérlegeli.

Az Európai Unió villamosenergia-szektora évente több mint 1, 2 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős, emellett pedig több mint 2600 tonna veszélyes radioaktív hulladék is keletkezik. Ugyanakkor a 25 tagország (a két új tagállamról nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok) területén a Föld készleteiből összesen a kőolaj 0, 6 százaléka, a földgáz 2 százaléka, a szén 7, 3 százaléka található; uránium pedig csak elenyésző mértékben. Ez azt bizonyítja, hogy az EU jelentős energiaimportra kényszerül, ami pedig a tanulmány szerzői szerint komolyan veszélyezteti az érintett országok energiaellátásának biztonságát.

A tanulmány aktualitását az is növeli, hogy 2007. tavaszán az Európai Unió vállalta, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkenti a széndioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Ha a fejlődő országok is hasonló lépéseket tesznek, az EU hajlandó 30 százalékkal is csökkenteni saját kibocsátását. A vállaláshoz minden tagállamnak el kell készítenie a saját stratégiáját, ez hazánkban jelenleg még folyamatban van: elkészült a kormány és a civil szféra javaslata. A civil szervezetek lényegében a most megjelent tanulmányhoz hasonló szigorúbb vállalásokat és azok tényleges betartását szorgalmazzák.

Elenyésző a megújuló energiahordozók aránya

Napjainkban Magyarország energiaigényének (2005. évi adatok) 83 százalékát fosszilis tüzelőanyagból, mintegy 13 százalékát nukleáris energiából fedezik, és csak alig 4 százalék a megújuló energiahordozók aránya. A villamosenergia-termelésen belül ez utóbbi értéke 4, 5 százalék.

Összességében az EU-25 országaiban se sokkal jobb a helyzet, bár az országok közötti eltérés jelentős. Az EU-ban az energiatermelésen belül a fosszilis energiahordozók aránya mintegy 80 százalék, a megújuló energia a teljes energiaszükséglet 6, 4 százalékát, a villamosenergia-szükségletnek pedig 13, 6 százalékát teszi ki.

Energia(forradalom): A fenntartható energiagazdálkodás lehetőségei Magyarországon a 21. században című tanulmány az Európai Megújuló Energia Tanács és a Greenpeace 2007 januárjában kiadott „Energy (R)evolution” című globális jelentésére épül. A magyar tanulmány szerzői a hazai lehetőségeket taglalják, vagyis hogy milyen lépések szükségesek az energiagazdálkodás terén ahhoz, hogy a hosszú távú környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi érdekek érvényesüljenek.

A hazai villamosenergia-termelés szerkezetének alakulása az Energia(forradalom) forgatókönyve szerint

A szakértők szerint már akkor is összességében – az ipari forradalom előtti szinthez képest – 1, 2-1, 3 Celsius fokos felmelegedéssel kellene számolnunk az évszázad végére, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása azonnal megszűnne. A tanulmány szerint viszont széleskörű összefogással és hathatós lépésekkel 2 Celsius fok alatt meg lehetne állítani a hőmérsékletemelkedést.

Egy tonna alá kell csökkenteni a fejenkénti széndioxid-kibocsátást

A tanulmány két lehetséges alternatívát mutat be. Az ún. Referencia forgatókönyv többek között az Európai Bizottság által kidolgozott „urópai energia és közlekedés – Tendenciák 2030-ig című tanulmányra épül, és az ebben megfogalmazott célok eléréséhez szükséges lépéseket veti össze az ún. Energiaforradalom forgatókönyvvel.

Ez utóbbi olyan lépéseket fogalmaz meg, amelyek az átlaghőmérséklet növekedésének 2 Celsius fok alatt tartásához szükségesek. Vagyis ahhoz, hogy az EU széndioxid kibocsátása a jelenlegi (2005-ben 4980 millió tonna) 8, 5 tonna/év/fő értékről 3 tonna/év/fő alá csökkenjen 2050-ig. Emellett a tanulmány szerzői az atomerőművek fokozatos bezárásával számolnak.

Magyarország esetében az előbbi azt jelentené, hogy a jelenlegi (2005) évi 58 millió tonnáról 2050-re 7 millió tonnára, vagyis 5, 8 tonna/év/fő értékről 1 tonna/év/fő értékre kellene csökkennie a széndioxid-kibocsátásnak.

Növelni kell a hatékonyságot

A cél eléréséhez a tanulmány szerint a legfontosabb az energiaszükséglet jelentős csökkenése, ami elsősorban a hatékonyság növelésével érhető el. Ez pedig lehetővé tenné az alternatív energiahordozók arányának jelentős növekedését.

„GDP előállításához ma Magyarországon az európai átlagnál mintegy kétszer több energiára van szükség, ami azt jelzi, hogy hatalmas lehetőségek rejlenek még az energiahatékonyság kiaknázásában. Még a Referencia forgatókönyv is az energiaintenzitás évi 1, 8 százalékos csökkenésével számol, ami 2000 és 2050 között az egységnyi GDP előállításához szükséges energiaigény 60 százalékos csökkenéséhez vezet.

A hazai villamosenergia-termelés szerkezetének alakulása a Referencia forgatókönyv szerint

Az Energia(forradalom) forgatókönyv viszont azt feltételezi, hogy az aktív politikai támogatásnak köszönhetően jóval nagyobb mértékben kiaknázható, vagyis 2000 és 2050 között átlagosan évi 4, 5 százalékos energiaintenzitás érhető el. Azaz a 2005. évi 1153 PJ/év energia-felhasználás 2050-ig 369 PJ/év értékre csökkenthető” – olvasható a tanulmányban.

Ehhez egyrészt jelentősen növelni kell az erőművek hatásfokát, másrészt csökkenteni kell a szállítás során keletkező veszteséget, valamint széles körű szemléletformálással el kell érni, hogy a folyamat végén lévő fogyasztók energiatakarékosabbak, környezettudatosabbak legyenek.

Nem érvényesül a „szennyező fizet elv”

A Greenpeace-tanulmány szerint ahhoz, hogy az energiaellátásban 2050-re az alternatív energiahordozók aránya elérje a 44 százalékot, a villamosenergia-ellátásban és a hőenergia esetében pedig a közel 60 százalékot, jelentős változásra van szükség az energiapiacon.

A hazai hőenergia-ellátás szerkezetének fejlődése a Referencia forgatókönyv szerint

„A megújuló energiaszektor nem igényelne különleges gondoskodást, ha az energiapiac nem lenne torz amiatt, hogy a környezetszennyezés ma még a villamosenergia-termelők számára jóformán semmiféle hátrányos következménnyel sem jár. A versenyképes, de környezetszennyező technológiák támogatása súlyosan piactorzító hatású, és fokozza a megújuló energiák támogatásának szükségességét. A hagyományos villamosenergia-termelés támogatásának megszüntetése nemcsak megtakarítaná az adófizetők pénzét és csökkentené a villamosenergia-piac jelenlegi torzulásait, de drámaian csökkentené a megújuló energia támogatásának igényét is.”

Tetemes kárt okoz a közlekedés, amiről nem veszünk tudomást

A konferencián Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője elmondta, hogy a közlekedés felelős a teljes energiafelhasználás és széndioxid-kibocsátás mintegy 25 százalékáért. A szakértő hangsúlyozta, hogy mivel a közlekedés költségeibe nem számolják bele a közlekedés okozta környezeti, egészségügyi és gazdasági károkat, ez olyan torz helyzetet eredményez, hogy látszólag például a környezetbarát vasúti közlekedés nem versenyképes a közúti közlekedéssel szemben.

A Levegő Munkacsoport egy 2005-ben készített tanulmánya szerint, amely az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciájának tanulmányára (Policies for Internalisation of External Costs) épül, 2004-ben a közúti közlekedésből származó államháztartási bevétel hazánkban mintegy 560 milliárd forint volt, ezzel szemben a gépjárműforgalommal kapcsolatos államháztartási kiadások, illetve bevételkiesések mintegy 4700 milliárd forintot tettek ki. A kiadás legjelentősebb részét – közel 2000 milliárd forintot – a környezeti és egészségi károk jelentik, de jelentős költségget jelentenek a közutakban, épületekben és magukban a járművekben okozott károk is (közel 1500 milliárd Forint), valamint a forgalmi dugók okozta időkiesés (mintegy 150 milliárd forint).

Ámon Ada, az Energia Klub szakértője a konferencián hangsúlyozta, hogy a megújuló energiahordozók széleskörű elterjedéséhez feltétlenül szükséges, hogy az energiafelvásárlásnál külön-külön árat határozzanak meg az egyes alternatív energiahordozókra, figyelembe véve azok előállításának egymástól eltérő technológiai költségeit. A jelenlegi egységes felvásárlási ár ugyanis elsősorban a biomassza feldolgozását támogatja, és nem teszi kifizetődővé például a napelmek használatát.

A hazai hőenergia-ellátás szerkezetének fejlődése az Energia(forradalom) forgatókönyve szerint

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) elnöke a tanulmány kapcsán elmondta, hogy nem szabad úgy kezelnünk a klímaváltozás kérdését mintha a természeti erőforrásaink végtelenek lennének és technológiai fejlesztésekkel minden megoldható lenne. A probléma kezeléséhez szerinte a technológiai megoldások mellett alapvető szemléletváltásra, a társadalmi értékek és a viselkedés, vagyis a termelési-fogyasztási struktúra megváltoztatására van szükség.

Habár a tanulmányban szereplő célok és ajánlott intézkedések első olvasatra igencsak álomszerűnek tűnnek, mindenestre tény – mint abban a konferencia résztvevői is egyetértettek -, hogy ezekre az intézkedésekre mielőbb szükség van. Ha most nem cselekszünk, később sokkal drasztikusabb és költségesebb megoldásokat kell majd tenni a klímaváltozás ellen.