Egyre nagyobb terület „fertőzött” Európában

2004 óta ugyan az unió területén sem tiltott a génmódosított növények, elsősorban kukorica termesztése, ám az illetékes hatóságok igen szigorú kontrollnak vetik alá a különféle magokat: mindössze 11 féle génkezelt növény használatát engedélyezte az Európai Unió három év alatt.

Igaz, épp a múlt héten a legnagyobb biotechnológiai cégek további négy módosított „organizmusa” kapott szabad utat: a Monsanto, a Dow Chemical és a Du Pont mellett a KWS Saat egy-egy génkezelt növénymagjai is szabadon termeszthető immár Európában.

Majdnem 80 százalékos növekmény

Talán nem véletlen az sem, hogy az EU múlt heti döntése után járta be az európai sajtót a hír: Európában majdnem 80 százalékkal nagyobb területen foglalkoztak idén génkezelt növényekkel, mint egy évvel ezelőtt. A növekmény jelentősnek tűnik, bár az is igaz, hogy Európa méreteihez és mezőgazdasági termőterületéhez képest is igencsak csekélynek mondható az a valamivel több, mint ezer négyzetkilométer, amelyen a technológiai beavatkozásnak alávetett növények nőnek.

Világviszonylatban is szinte elhanyagolhatónak tűnik az európai területek nagysága, hiszen világszerte közel 1 millió négyzetkilométert vetettek már be génkezelt növényekkel. Főleg az amerikai kontinens jeleskedik ebből a szempontból: az Egyesült Államok, Kanada, Brazília és Argentína együttesen a génkezelt növények közel 90 százalékát állítja elő, bár Indiában is igencsak elterjedt a génmódosított növények használata.

Amiért Európa több országában mégis sokan felkapták a fejüket a hírre: az, a növekedés üteme. Franciaországban például megötszöröződött a génmódosított magokkal bevetett területek nagysága (bár így is még csak az összterület alig 1, 5 százalékát teszik ki), de jelentősen nőtt a környezetvédők által „fertőzöttnek” hívott területek aránya Németországban és Csehországban is, ahogy a legnagyobb ilyen jellegű területekkel rendelkező Spanyolországban szintén egyre több helyen alkalmazzák a modern technológiát (itt jelenleg közel 80 ezer hektáron vetettek génkezelt kukoricát).

Nem látjuk a hatást

Génkezelt kukorica Európában

A gondot persze nem kizárólag a termőterület mérete jelenti, aggasztóbb, hogy a génkezelt növények igen gyorsan elterjedhetnek, megfertőzhetik természetes társaikat, és visszafordíthatatlan folyamatokat indíthatnak el. Egyelőre ugyan nem emberi fogyasztásra termelik őket, de megfelelő kutatás hiányában a mai napig nem ismert, hogy a táplálékláncon keresztül, a húsfogyasztással gyakorolnak-e bármiféle hatást az emberre, a hosszú távú mellékhatásokat nem is említve.

Bár a biotechnológiai cégek azt állítják, hogy a génkezelt növények kevesebb növényvédő szert igényelnek, széleskörű statisztikák, adatok ezt egyelőre nem támasztja alá, ráadásul könnyen lehet, hogy a növényvédő szerekkel szemben rezisztens gyomok elszaporodásához vezethet a génkezelt magok használata. Ez pedig azt eredményezheti, hogy még erősebb és még több kemikáliát kell majd a gazdáknak alkalmazniuk a jövőben.

A franciák a magyarok nyomában?

A magyarországi helyzet a környezetvédők szerint egyelőre megnyugtató, hiszen az EU szigorú előírásait is felülírja az a magyar rendelkezés, amely egyáltalán nem engedélyezi a génkezelt növények alkalmazását.

Ráadásul a szigor fenntartásával mind az öt párt egyetért, így egyedül az unió kényszerítheti Magyarországra azt, hogy beengedjen területére nagyobb mennyiségben génkezelt növényeket.

Az unió egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője, Franciaország viszont éppen azon van, hogy felülvizsgálja az eddig alkalmazott, viszonylag „engedékeny” politikáját: a francia köztársasági elnök a múlt héten jelentette be, hogy átfogó kutatás indult a génmódosított növények hatásainak vizsgálatára, és az eredményekig felfüggesztik a génkezelt növények használatát Franciaországban.