Egy fájdalmas félreértés
1992. október 31-én II. János Pál pápa a Vatikáni Királyi Teremben a Pápai Bizottság jelentése alapján rehabilitálta az 1633-ban tanaiért elítélt, és házi őrizetbe kényszerített Galileo Galileit.
Az 1564-ben Pisában született Galileo Galileit szülei eredetileg orvosi pályára szánták, azonban az orvostudományok területén tett rövid kalandozásait követően inkább a fizika és a csillagászat felé fordult.
A Pisában és Paduában matematika professzori állással rendelkező tudós, aki tudományos munkáit elsőként írta olasz nyelven, korán kivívta a katolikus egyház rosszallását. A heliocentrikus világnézetet valló Galileit az egyház 1616-ban először csak figyelmeztette, majd néhány évvel később inkvizíció elé citálta. Az eretneknek nyilvánított csillagász csak befolyásos barátainak köszönhette, hogy Giordano Brunóval ellentétben nem a máglyán végezte.
Az 1633-ban perbe fogott tudóst végül tanai visszavonására és életfogytiglani házi őrizetre ítélték. Életének utolsó éveit, látását teljesen elveszítve, lányára támaszkodva, az arcetri-i házában töltötte el.
A Galilei-kérdés a 20. században azonban ismét napi rendre került, amikor 1981 nyarán II. János Pál pápa ügyének kivizsgálására pápai bizottság felállítását kérte.
A Poupard bíboros által vezetett testület jelentése alapján, amely a Vatikáni Titkos Irattárban fellehető anyagok alapos átböngészése nyomán készült, a katolikus egyházfő a Vatikáni Királyi Teremben 1992. október 31-én rehabilitálta a meghurcolt polihisztort.
II. János Pál fájdalmas félreértésre hivatkozva méltatta az évszázadokkal korábban elhunyt tudóst és annak előremutató munkásságát.
Különleges sziklarajzokat találtak Ausztráliában
Az ausztrál őslakosok által létrehozott ábrák a kultúrák közötti kapcsolatokról árulkodnak.
Pán görög isten szobrára bukkantak Isztambulban
A kutatók úgy vélik, hogy a 20 centiméter magas figura a római korból származik.
Az Év Múzeuma – 2023
Az Év Múzeuma díjat a Pulszky Társaság 1996-ban alapította, célja az elmúlt évben jelentős eredményeket felmutató muzeális intézmények díjazása.
Megtalálták Görögország legősibb régészeti lelőhelyét
A maradványok 700 ezer évesek, és a Homo antecessortól származhatnak.
Elfeledett uralkodó szobrára bukkantak Mexikóban
A huasztek civilizációt egy időben az Azték Birodalom is bekebelezte, végül az európai hódítás hozta el a kultúra bukását.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
