Michelangelo mesterművének leleplezése

1475-ben a Firenze melletti Capresében gazdag itáliai család második fiúgyermekeként született Michelangelo Buonarroti, a világszerte ismert reneszánsz festő, szobrász. Annak ellenére, hogy apja hevesen ellenezte, a fiú már gyermekkorában a művészetek elkötelezett hívévé vált.

Első komolyabb sikerét 1498-ban a Piéta szoborral aratta, három évvel később pedig, a firenzei dóm számára egyetlen márványtömbből kifaragta a több mint négy méter magas Dávid szobrot.

A különc és emberkerülő hírében álló mester számára az igazi szakmai kihívást mégis a Sixtus-kápolna mennyezetfreskója jelentette. A IV. Sixtus pápa által építtetett kápolna 40 x 13 méteres felületének kifestésével II. Gyula katolikus egyházfő bízta meg.

Michelangelo, aki még vázlatokat sem készített, az állványzaton görnyedve, komoly fizikai megterhelésnek téve ki magát, állítólag mindvégig egyedül dolgozott. A több éven át, nagyfokú precizitással készült, monumentális alkotást 1512. november 1-én leplezték le.

A freskók élénk színe azonban az elmúlt évszázadok alatt a rárakódott por és korom miatt olyannyira megfakult, hogy II. János Pál pápa kezdeményezésére 1980-ban hozzáláttak a nagy mű restaurálásához.

Noha a helyreállítási munkálatok mintegy húsz évet vettek igénybe, 1999 óta a Rómába látogatók ismét megcsodálhatják Michelangelo talán legismertebb alkotását, a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóját.