Julia Agrippina, az álnok asszony
15. november 6-án Kölnben született Julia Agrippina, az ókori római történelem egyik legálnokabb asszonya. Miután férjét, Claudiust megmérgezte, saját fiát, Nerót ültette a császári trónra.
15. november 6-án a mai Kölnben jött a világra Germanicus római hadvezér leánya, Julia Agrippina, a ókori római történelem az egyik legálnokabb asszonya.
Agrippina, aki fiatal kora ellenére már túl volt Gnaeus Domitius Ahenobarbus és Passienus Crispus római politikusokkal kötött házasságán, állítólag kedveskedéseivel, valamint csókjaival érte el, hogy a hatalmon lévő Claudius – az isteni törvényeket megszegve – nőül vegye.
A császár a szenátus rosszallására fittyet hányva, vérfertőző kapcsolatot létesített unokahúgával. Claudius Agrippina hatására saját gyermekét, Britannicust háttérbe szorítva, még annak fiát, Nerót is örökbe fogadta.
Az adoptáció utána a császárné szeme előtt már csak egyetlen cél lebegett: megszabadulni az idősödő uralkodótól, és megüresedett székébe Nerót ültetni. A 64 éves Claudiussal mérgezett gombát etetett, majd annak halálát egy ideig titokban tartva, előkészítette Nero császárrá választását.
Nero azonban ne váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az ifjú uralkodó, aki számtalan rokonával, valamint politikai ellenfelével végzett, az anyját sem kímélte. Suetonius római történetíró szerint Agrippinát először megfosztotta testőreitől, aztán elzavarta a palotából, majd az ellene indított perekkel akart őrületbe kergetni.
Az elmebajban szenvedő Nero a gyilkosságtól sem riadt vissza: több ízben is próbálkozott Agrippina megölésével, míg végre sikerült neki. Miután anyja túlélte a háromszori mérgezési kísérletet, hálószobája mennyezetének rárogyasztását és hajójának elsüllyesztését, Nero közvetlen parancsára leszúrták.