Ganésa szobor az Elefántházban

Köszönöm az Állatkertnek és főigazgatójának, hogy az indiai kultúra egy darabját elhozta Budapestre! – így fogalmazott Ranjit Rae őexcellenciája, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete azon az eseményen, amelyre csütörtökön került sor a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Délben avatták fel ugyanis azt a Ganésa szobrot, amely az állatkerti Elefántházban kapott helyet. Az elefántfejű istenség szobrát hagyományos dicsőítő szertartás, Ganés-púdzsa keretében mutatták be a sajtónak és a nagyközönségnek.

Az eseményre nem véletlenül került sor ezen a napon. A mostani csütörtök ugyanis a több indiai eredetű vallásban is megünnepelt díválí-t, azaz a „fény ünnepét” megelőző nap, az úgynevezett „kis díválí” (vagy narak csaturdasí) napja.

A szobor felavatásán részt vett ¦rīla ¦ivarāma Svāmī Mahārāja, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége vezető lelkésze. Rövid beszédében felidézte a Ganésához kötődő hagyományokat, így azt is, hogy az indiai kultúra klasszikusának számító Mahábhárata több százezernyi sorát maga az elefántfejű istenség jegyezte le.

Az állatkerti Elefántházban már korábban is állt egy kisebb méretű Ganésa szobor, a mostani azonban a maga nemében az egyik legnagyobb az országban. Amint arra az intézmény főigazgatója, dr. Persányi Miklós is felhívta a figyelmet, a szobor felavatását a Fővárosi Állat- és Növénykert azért tartja fontosnak, mert az intézmény nemcsak az állat- és növényvilág sokféleségét kívánja bemutatni, hanem a kultúrák sokféleségét is. Mindezt pedig oly módon, hogy egyúttal arra is felhívja a figyelmet, az élővilág mennyire fontos szerepet tölt be az emberi kultúrában már a civilizáció kezdete óta.

A szobor felavatása után az esemény résztvevői megismerkedhettek Hellával és Zittával, az állatkert két ázsiai elefántjával is. Az elefántokon kívül vízilovaknak, szirtiborzoknak, marabuknak és több más állatnak is otthont adó Elefántház 1909. és 1912. között épült Neuschloss Kornél tervei alapján. Nagyszabású felújítása 1999-ben fejeződött be. 2000-ben a felújított épületet az Europa Nostra díj aranyérmével díjazták.

Mit kell tudni Ganésáról?

Az elefántfejű Ganésa a legnépszerűbb hindu istenség. A költők, művészek, tudósok, vállalkozók és utazók védnöke. Neve több átírásban is ismert, a szanszkrit eredeti (गणेश) népszerű magyar átírása Ganésa, vagy Ganés, de az angol átírás nyomán gyakran találkozunk a Ganesha, illetve Ganesh írásmóddal, és időnként a nyelvészek által hasznát Gaṇē¶a változattal is. A név jelentése „Seregek Ura”, magyarázata pedig az, hogy a hagyomány szerint Ganésa Siva seregét vezeti.

Ganésa elefántfejére több magyarázat is van, ezek mindegyike abból indul ki, hogy Siva és Párvatí hindu főistenek gyermeke eredetileg emberfejjel született. Az egyik változat szerint a Szaturnuszt megtestesítő Sani istenség bosszúból hamvasztotta el Ganésa fejét, a másik vélekedés úgy tartja, maga Siva vágta le azt haragjában. A hiányzó fejet mindenesetre egy elefántfejjel pótolták.

Ganésa ábrázolásának több évezredes múltra visszatekintő hagyományai vannak. Az Indra elefántjától „kölcsönzött” nagy elefántfej a bölcsességet, az ormány a hatékonyságot és az alkalmazkodóképességet jelképezi, a pocak pedig Ganésa azon képességét, hogy az életben történő jó és rossz dolgokat egyaránt békésen „megemészti”. Az istenséget leggyakrabban négy, máskor több karral, kezeiben szimbolikus jelentőségű tárgyakkal (pl. elefántösztöke, lótusz vagy vízililiom, kígyó, kötelék, tőr, édességgolyó) ábrázolják. A kompozíció része az egér vagy patkány, illetve az ételáldozat is: ezek Ganésa lábához kerülnek. Ganésát általában csorba agyarral ábrázolják, amint a letört agyarvéget a kezében tartja. A hagyomány szerint az elefántfejű istenség maga törte le íróvesszőnek a kétszázezer soros Mahábhárata eposz lejegyzésekor.

Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert