Tombol az aranyláz: Már négy kilométer mélyen is bányásznak

Csak az idei évben 8 százalékkal nőtt Kínában az aranykitermelés volumene – a tavalyi 240 tonnával szemben az ázsiai ország idén elérheti a 260 tonnát. A kínai aranykitermelő cégek profitja sem kis mértékben növekedett: az egyik legnagyobb cég, a Zijin Mining nyeresége csak az év első hat hónapjában 81 százalékkal nőtt. A kínaiak egyre több ékszert vásárolnak, és egyre többen fektetik pénzüket nemesfémbe.

Nem véletlen, hogy az International Herald Tribune című napilap hasábjain hozzáértők arra hívják fel a figyelmet, Kína jövőre Dél-Afrika mögött a világ második legnagyobb aranykitermelőjévé válhat. Annál is inkább előfordulhat ez, mivel a világ aranytermelése tavaly 10 éves mélypontra zuhant, alig több mint 2400 tonna aranyat hoztak felszínre a világ bányáiból az elmúlt évben.

Veszélyes üzem

A trend ráadásul az aranybányászat „őshazáját”, Dél-Afrikát is érzékenyen érinti: az első félévben „csupán” 130 tonna arany került a kereskedők kezére Dél-Afrika bányáiból. A folyamat megállíthatatlannak tűnik: az 1970-es évek 1000 tonnás évi átlagáról, 2006-ra 340 tonnára esett az értékes fém kitermelésének mennyisége. Csak 2002 óta közel egyharmadával csökkent a kitermelés a Johannesburghoz közel eső bányákban.

A csökkenést elsősorban annak tudják be a szakemberek, hogy egyre mélyebbre kell fúrniuk a bányavállalatoknak. A Gold Fields Ltd. tervei szerint a közeljövőben nyitják meg a világ legmélyebb bányáját: pontosan négy kilométer mélyre kell majd a bányászoknak leszállniuk ahhoz, hogy munkába állhassanak a Driefontein bányában, és felszínre hozhassák azt a hozzávetőleg 240 millió gramm (8, 5 millió uncia) aranyat, amely a bányavállalat vezetőinek sejtése szerint a föld alatt található.

A bányavállalatok nem véletlenül merészkednek egyre mélyebbre: úgy tűnik, hogy az arany ára elérte azt a rekordot, amely mellett már a roppant nagy befektetést igénylő mélyfúrások is megtérülhetnek. Csakhogy a profit természetesen nem minden: ilyen mélyben ugyanis a bányászok már igen nagy fizikai igénybevételnek vannak kitéve. A hőmérséklet elérheti az 55 Celsius-fokot, ráadásul a kőzet szilánkosan, a bányászok szempontjából igencsak veszélyes módon törik. Némely bányavállalat ugyan határozott célkitűzést fogalmazott meg az afrikai országban, amikor bejelentették, hogy 2013-ra el szeretnék érni, hogy egyetlen haláleset se forduljon elő a bányákban, ám hogy ezt valóban meg is fogják-e valósítani, az egyelőre kérdés.

Ausztrália is aranylázban ég

Az egekbe szökő arany ára miatt ugyanis egyre nagyobb kockázatokat fognak vállalni a profit reményében a vállalatok, amit jól példáz, hogy az egyik legnagyobb kitermelő vállalat, az AngloGold bányáiban bekövetkezett halálozások száma a 2005-ös 25 főről 37 főre ugrott 2006-ban – adta hírül a Reuters hírügynökség.

Az egyre másra megdőlő mélységekbe már a bányászok biztonságos lejuttatása is komoly gondot okozhat, ráadásul Dél-Afrikában az aranybányászat némi faji kérdéssel is meg van terhelve, hiszen a bányászok szinte kivétel nélkül feketék. Mindazonáltal a National Geographic News-nak nyilatkozó érdekképviseleti vezető nem támogatja azt a megoldást, hogy robotok váltsák fel a mélybányászokat: Lesiba Sheshoka szerint ezzel munkahelyek szűnnének meg, így elsősorban a munkakörülmények biztonságosabbá tételére kellene koncentrálni.

Mindeközben a szintén igen jelentős aranykészletekkel bíró Ausztrália is újból aranylázban ég: az ország észak-nyugati Pilbara régiójában az összes hotel, motel és magánszállás gyakorlatilag telítve van, mivel a bányavállalatok lefoglalták azokat munkásaik számára. Van olyan kocsma a régió központjában, Port Hedland-ban, amelyet teljes egészében munkásszállóvá alakítottak át. Az éttermekben, kórházakban és a szolgáltató szektor egyéb vállalkozásainál is munkaerőhiány lépett fel, mivel a bányavállalatok többszörös fizetéssel átcsalogatták a nehézmunkára alkalmas embereket. Régen bezárt bányákat is újranyitnak, hogy a világ aranyéhségét csillapíthassák.