Anasztázia, Tas, Oktávia2021. április 15., csütörtök
Kultúra

Eltűnnek a régi gyümölcsfajtáink I.

National Geographic Magyarország

Több mint kilencezer gyümölcsfajtát őriznek a hazai génbankok, ehhez képest a piacokon alig néhány közül válogathatunk. Pedig a szórványosan megmaradt régi gyümölcsösökből származó termés nemcsak az ízvilág és a gazdagabb beltartalom miatt értékes, hanem mivel ezek a fajták az évszázadok során tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóbbak, és nem igényelnek annyi vegyszeres kezelést sem.

Ha elmegyünk a piacra vagy a zöldségeshez, első ránézésre azt mondanánk, hogy nagy a választék. Elvégre a trópusi gyümölcscsodáktól a hazai fajtákig sok minden megtalálható. Almából vagy szőlőből például akár két-három fajta (olykor több földrészről is származó) közül is válogathatunk. Sok ez vagy kevés? Talán segít eldönteni a kérdést, ha hozzátesszük, hogy ma Magyarországon a génbankok összesen több mint 9000 gyümölcsfajtát, és mintegy ötezer szőlőfajtát őriznek.

Surányi Dezső, 2002-ben megjelent Gyümölcsöző sokféleség című könyvében az ismert régi fajták között több mint harminc alma- és szilvafajtát, valamint több mint húsz körte-, cseresznye- és meggyfajtát említ.

Napjainkban azonban ez a sokféleség csak szórványokban illetve a génbankokban lelhetők fel. Elfeledett értékre, fajtákra bukkanhatunk a folyók megmaradt árterein (elsősorban Felső-Tisza mentén), egy-egy háztáji kertben, kastélyok, kúriák parkjaiban és nem utolsó sorban a régi temetőkben, hiszen egykor szimbolikus jelentésük miatt előszeretettel ültettek gyümölcsfákat a sírok közé.

Találkozhatunk magányos, idős gyümölcsfákkal ott is, ahol valamilyen tájképi, területjelző funkciójuk volt, például segítették a tájékozódást vagy a birtokhatárok felismerését. Míg ezek az idős, többnyire magányos fák elsősorban érdekességet, város- vagy tájképi értéket jelentenek, a még meglévő nagyobb gyümölcsösök természetvédelmi és kulturális értéket képviselnek.

Néhány világfajta dominál

A történelem folyamán egyes régi fajták és azok művelési módja olykor feledésbe merül, helyettük új fajták jönnek „divatba” – állandó változás, körforgás ez. Az elmúlt évszázad során viszont a termelés intenzitásának drámai növekedése és a kereskedelemi igényekhez alakított néhány új fajta a korábbiakhoz képest drasztikus módon szorította ki a termesztésből a tájfajtákat, és lett egyeduralkodó a piacokon. „Pedig az egészséges arányokat biztosító honosítás lenne a helyes, nem pedig kritikátlanul behozni idegen tájak fajtáit” – hangsúlyozta a National Geographic Online-nak Surányi Dezső, a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-fejlesztő Intézet Kht. tudományos főmunkatársa.

Ráadásul időközben nem csak maguk a régi gyümölcs- és szőlőfajták mentek ki a „divatból”, de a hozzájuk kapcsolódó művelési módszerek, feldolgozási, hasznosítási eljárások is a feledés homályába vesztek, gyakran az is előfordul, hogy még a tulajdonosok vagy az idősebb helyiek sincsenek tisztában a kertekben vagy a falu határában lévő értékekkel.

A tájfajták előnye a gazdag beltartalom és az ellenálló-képesség

„Az egyes tájakon őshonos vagy meghonosodott fajták ízvilága, zamata az adott terület klimatikus viszonyait tükrözi. Az éghajlat vagy a talajtani adottságok igen kis eltérése is jelentős ízbeli különbséget eredményezhet a fajták között” – hangsúlyozza a szakértő.

A régi fajták előnye nem csak a gazdagabb beltartalomban és ízvilágban rejlik, hanem mivel hosszú évszázadok alatt alkalmazkodtak a helyi környezeti viszonyokhoz (fagy, szárazság) ezért ellenállóbbak is, mint az ún. világfajták. Ugyanakkor az ilyen gyümölcsösökön belül jellemző sokféleség egyúttal nagyobb védelmet jelent a betegségekkel, kórokozókkal szemben, ami az élelmiszerellátás biztonságának szempontjából nem elhanyagolható. Ezek a fajták nem csak most fontosak, de a jövőbeni nemesítések során is nélkülözhetetlen alapanyagot jelenthetnek a klímaváltozás során változó környezethez alkalmazkodó új fajták kikísérletezésében. Ugyanakkor a hátrányukra írható, hogy művelésük több szakértelmet és élőmunkát kíván, valamint általában alacsonyabb és ingadozóbb a termésátlaguk.

Nincs szabványíz és -forma

A régi gyümölcsfajták alkalmasak az ún. extenzív művelésre és a biogazdálkodásra. Ez utóbbira éppen azért, mert nagy ellenálló képességük miatt nem igényelnek annyi vegyszeres kezelést, mint a homogén ültetvényeken termesztett tájidegen, nemesített világfajták, és valamennyire már alkalmazkodtak a kultúrtájainkhoz. Az extenzív művelésnek természetvédelmi szempontból igen nagy előnye, hogy a gyümölcsösök menedéket nyújtanak számos védett növény- és állatfajnak.

„A törvényi szabályozás világszerte nem kedvez a tájfajtáknak. A nemzetközi jogszabályok szerint ugyanis minden országban csak olyan növény termeszthető kereskedelmi céllal, amely szerepel a nemzeti fajtajegyzékben. Ez utóbbi viszont többek között előírja, hogy garantálni kell a fajta állandóságát. Viszont a tájfajtáknak pont az a legfőbb jellemzője – és egyben értéke -, hogy egy fajtán belül is igen változatosak, vagyis nem lehet állandóan ugyanazt az a szabványízt, méretet és formát garantálni” – mondta Rodics Katalin, a KvVM biodiverzitási osztályvezetője, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat alkalmából november elején tartott előadásán.

Jelenleg a hazai fajtajegyzékben összesen alig 400 gyümölcsfajta szerepel, míg a többi fajtát őrző génbankok helyzete a pénzügyi megvonások miatt igen bizonytalan.

Turisztikai vonzerőt jelenthetnének

„A régi fajták használatára és megőrzésére nem csak kultúrtörténeti szempontból és nem is kizárólag az élelmiszerbiztonság valamint a természetvédelem miatt van szükség. Ezek a fajták fontos szerepet játszhatnak egy-egy terület gazdasági fellendítése szempontjából is” – tette hozzá Surányi Dezső. Egy-egy tájfajta, illetve az abból készült termékek az adott terület egyedi termékei lehetnének. Hiszen régen szinte minden fajtának megvolt a maga szerepe: más szilva vagy körtefajtát használtak például pálinkafőzésre, megint mást lekvárhoz, más alma kellett a rétesbe, megint más állt el tavaszig a pincében.

Egy-egy kúria vagy kastély parkjában kialakított történelmi gyümölcsös pedig akár a térség turisztikai attrakciójaként is szolgálhatna, hiszen újabban egyre gyakrabban merül fel az agrárturizmus igénye: ez megélhetést vagy jövedelem-kiegészítést nyújthat a helyi lakosság egy részének. Az őrségi 3-400 éves gyümölcsfák ugyanolyan vonzerőt képviselhetnek, mint a diósgyőri 200 éves törökmogyorók vagy az országszerte megtalálható ún. Rákóczi-fák.

Kapcsolódó cikkünk:

  • Képgaléria: Lekvárfőzés Szilvaországban

  • Hozzászólások

    A méz nyomait azonosították ősi edényekben

    A méz nyomait azonosították ősi edényekben

    A különleges leletek 3500 évesek, és a nyugat-afrikai Nok-kultúrából maradtak fenn.

    Amikor a könyvtár lóháton érkezett

    Amikor a könyvtár lóháton érkezett

    Az 1930-as években az USA gazdasága mélyponton volt, a válság mindenkit érintett, de leginkább a vidéki, szegény népességet.

    A Notre Dame tornyát különleges fákból építik újjá

    A Notre Dame tornyát különleges fákból építik újjá

    A Napkirály idejében ültetett tölgyek szolgálnak alapanyagként a tűzvész után megújuló templom gerendázatához.

    Megoldhatták a rettegett kalózkapitány rejtélyét

    Megoldhatták a rettegett kalózkapitány rejtélyét

    Érmék árulkodhatnak John Avery, a hírhedt angol kalóz sorsáról.

    Megtalálhatták Európa legkorábbi térképét

    Megtalálhatták Európa legkorábbi térképét

    A kőbe vésett bronzkori ábra a mai Franciaország egyik régióját mutathatja be.

    National Geographic 2021. áprilisi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    10 560 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket