Hébert, a trágár politikus

250 évvel ezelőtt, 1757. november 15-én Aleconban született Jacques René Hébert, a nagy francia forradalom ismert politikusa és népszerű újságírója.

Az aranyműves családban világra jött Hébert jómódban nőtt fel, azonban ifjúkorában az általa elkövetett bűntettek miatt magas pénzbüntetésre ítélték, és úgy tűnt, hogy Párizs fertője végleg elnyeli majd. A szegénységben tengődő ifjú sorsa a francia forradalom kirobbanásával vett kedvezőbb fordulatot.

Hébert, a látszólag udvarias úriember, először 1790 novemberében jelentette meg újságját, a Pere Duchesne-t, amely demagóg stílusa és a nyomdafestéket nem tűrő hangneme miatt rövid idő belül jelentős népszerűségre tett szert a forradalmárok körében. „Én vagyok az igazi Duchnesne apó, b*** meg! – felkiáltású jelmondata az újság védjegyévé vált.

Az egyéni stílust és saját kútfőből eredő, önálló véleményt nélkülöző Hébert trágárságával, valamint radikalizmusával hívta fel magára a figyelmet. A cikkeiben „A kib*** zabagépként” emlegetett királyon és annak családján túlmenően, fennhangon követelte a királypártiak, a girondisták, valamint a dantonisták kivégzését.

Miután Hébert odáig merészkedett, hogy a mindenhatónak tartott Forradalmi Törvényszéket is megtámadta, a jakobinusok is ádáz ellenségüknek kiáltották ki. A Robespierre vezette politikai csoport a mocskos szájú újságíró ellen először egy több héten át tartó rágalomhadjáratot indított, majd a „halál arkangyala” névre keresztelt Saint-Just által levezényelt kirakatperben halálra ítélte.

1794. március 24-én Párizsban néhány hűséges követőjével együtt nyaktilóval végezték ki.