Hatvani István, az ördögi professzor

1718. november 21-én Rimaszombaton látta meg a napvilágot Hatvani István, a híres debreceni professzor. Szülei eredetileg papi pályára szánták, végül az oktatás és az orvoslás vált a szenvedélyévé.

Hatvani az alapismereteit a losonci iskolában szerezte meg, majd 23 éves korában, a tógaviseléshez szükséges pénz megszerzése után, a Debreceni Kollégium diákja lett.

Miután befejezte a kollégiumot, a legkiválóbb diákoknak kijáró tiszteletben részesülve, a városi tanácstól 30 forintot kapott, hogy tanulmányait külföldön folytathassa tovább.

Baselben teológiát és orvoslást tanult, Leydenben pedig kémiát és matematikát hallgatott. Állítólag a leydeni egyetem még állást is kínált a számára, de Hatvanit a szíve visszahúzta a Debreceni Kollégiumba.

Miután a polihisztort 1749-ben professzorrá avatták, a Kollégiumban csillagászatot, fizikát, számtant, mértant, teológiát, orvosi élettant, valamint hidrosztatikát kezdett el oktatni. Ő volt az első olyan magyar tudós-tanár, aki kémiát tanított és a fizika óráit kísérletekkel színesítette.

Hatvani, aki tanulmányaival Nyugat-Európában is megalapozta hírnevét, figyelemfelkeltő előadásmódjának, magával ragadó személyiségének, valamint tudásának köszönhetően roppant nagy népszerűségre tett szert a diákok körében.

A Jókai által magyar Faustnak nevezett tudósról az a hír járta, hogy azért ért annyi mindenhez, mert eladta a lelkét az ördögnek. A debreceniek szentül hitték, hogy képes halottakat feltámasztani, az asztal lábából bort csapolni, továbbá jövendőt jósolni.

Hatvani, aki számtalan tevékenysége mellett az országban elsőként látott el iskolaorvosi feladatokat, 1786. november 16-án Debrecenben epebajban hunyt el.