Megtalálták Jezabel címerpajzsát?

Minden valószínűség szerint a bibliai történetből is jól ismert izraeli királyné, Jezabel egykori pajzsára talált rá egy régész, jó pár évtizeddel ezelőtt.
Amennyiben a kissé sérült műtárgyat és a rajta szereplő, a sérülés miatt kiegészítéseket igénylő, feltehetően Jezabelre utaló feliratot most – egy Hollandiában élő szakember véleményére alapozva – hitelesnek ismerik el, a ritka műremeket restaurálják, s később a jeruzsálemi Israel Museumban ki is állítják.
Nahman Avigad izraeli régész még 1964-ben vásárolta meg az egyik izraeli bolhapiacon azt az ovális címerpajzsot, amelyen az egyiptomi hieroglifákhoz hasonló szimbólumok ismerhetők fel. A pajzs jeleiből a héber Yzbl nevet vélte kiolvasni, ám a csaknem háromezer éves műtárgyról hivatalosan csak nemrég vált bizonyossá, hogy mit is ábrázol, s kié lehetett.
A pajzs nagyobb a szokásosnál, ami uralkodói tulajdonosra utal, s a felső részéből egy darab kitörött. Avigad szerint onnan az e és a betűk hiányoznak, s azokkal teljes lenne a Yezabel (Jezábel, Izebel) név.
A föníciai származású Jezabel (i.e. 874-853) Áháb izraeli király felesége volt. Akaratos asszonyként kierőszakolta urától, hogy adják fel addigi Jahve-hitüket és térjenek át Baál-éra, vagyis a bálványimádásra. Sőt, Szamáriában szinte önállóan uralkodott, megölette az Úr prófétáit, oltárt emeltetett Baál tiszteletére és állami pénzből fizette Baál papjait.
Ám a Biblia ótestamentumi részében olvasható Királyok Könyve szerint Illés és Elizeus proféták vezetésével a nép fellázadt, és Jehu királyt segítette uralkodásra. Ahábot és Jezabelt megölték, testüket ablakon át kidobták a kutyák közé, s azok aztán felfalták a hitehagyott uralkodói párt.
A pajzs hajdani tulajdonosának meghatározására a hollandiai Utrecht egyetemének Ótestamentumi Tanszékén oktató dr. Marjo Korpel református lelkészt, a témakör nemzetközi hírű ismerőjét kérték fel. Szerinte csaknem teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a sérült címerpajzs valóban Jezabel királynőé volt.
Véleményét hivatalosan is közzétette a Journal of Semitics-ben (sémita-tudományi folyóirat). A tervek szerint az Avigad által javasolt betűkkel kiegészítik, restaurálják az Izrael történetének e viharos időszakából ránk maradt ritka műkincset, s várhatóan 2010-től ki is állítják a jeruzsálemi Israel Museumban.
Fotó: Israel Museum, Jeruzsálem