Salamon, Antal2020. október 24., szombat
Kultúra

Gyilkos divat

National Geographic Magyarország

Évente több millió állatot pusztít el a divat: sokszor szörnyű körülmények között nevelt négylábúak végzik szőrmebundaként. Itthon az enyhe telek a szőrmekabát ellen szólnak, de 2009-ig még macskaszőrmét és kutyabundát is lehet behozni az EU-ba.

„A XXI. században már nem indokolt, hogy állatokat kizárólag a szőrméjükért öljenek le: rég elmúlt az az idő, amikor az életben maradásunkhoz kellett a prém. A szőrmebunda nem több mint státusszimbólum, ráadásul az „érzés” maradéktalanul kiváltható magas minőségű műszőrmékkel” – hangsúlyozza Hegedűs Nikolett, a NÉGY MANCS Alapítvány munkatársa. A bundák többsége szőrmetelepeken tenyésztett állatoktól származik, többnyire nyest, nyérc, csincsilla vagy róka az „alapanyag”.

Ezek az élőlények értelmes, élénk, nagy mozgásigényű állatok, lételemük a futás, ásás, vadászat, az ingerszegény, zsúfolt ketrecekben testi és lelki roncsként élik életüket. Az állat bőréből mindössze a gerinc fölötti, vékony csíkot, a gereznát használják fel. A prém nagy része használhatatlan a szőrmegyártóknak. Ezért egyetlen bundához mintegy hetven rókát kell megölni, a kisebb termetű nyestből 120, csincsillából pedig 180 egyed szükséges.

Több tízmillió állat szenved miattunk

Hegedűs Nikolett szerint máshogy kell megítélni a bőrt illetve a szőrmét: a szőrme ugyanis kizárólagos ok az állatok leölésére, míg a bőr „melléktermék”, a tejéért és húsáért tartott állatok „másodlagos” terméke – emeli ki.

A divat érdekeinek kiszolgálása végett évente 29 millió nyércet ölnek le, és világszinten több mint 50 millió állat él tenyésztelepeken. A NÉGY MANCS most induló európai kampányának a célja a szőrmefarmok betiltása az unió területén, valamint kereskedelmi- és behozatali tilalom a szőrmékre és szőrmetermékre.

Hazánkban az állatvédelmi törvény hiányosságai miatt a nem szakavatott „tenyésztők” magánházaknál, garázsokban, pincékben, megüresedett állattartó csarnokokban is tarthatnak több ezer állatot embertelen körülmények között. A környező országokból is szállítanak Magyarországra leölésre szánt állatokat, hazánk a világ csincsilla piacának 70 százalékát uralja. Az áru nagy része aztán külföldre kerül.

Nézőpont kérdése

Nem tartja megalapozottnak az állatvédők ellenvetéseit egy lapunk által megkérdezett csincsillatenyésztő. Németh Gyula elmondta: igaz, hogy ezek az állatok természetes körülmények között sokkal nagyobb helyen, ingergazdag környezetben élnek, de amennyiben gazdasági tevékenységként vizsgáljuk a kérdést, semmiképp sem beszélhetünk állatkínzásról. Maguknak a tenyésztőknek is érdeke, hogy az állatok a lehető legjobb körülmények között legyenek (megfelelő fűtés, hűtés és táplálék), hiszen bundájuk csak így lesz jó minőségű és jól eladható.

A hazai kisvállalkozások anyagilag nem engedhetik meg, hogy – a természetes körülményekhez valamennyire is hasonló – nagyobb heliségekben tartsák az állatokat, így is elég nagy a verseny a piacon. Németh Gyulától megtudtuk, hogy a telepükön tartott állatok egy év után válnak vágáséretté, az anyaállatok viszont 7-8 évig maradnak náluk. Mivel nagyon drága termékről van szó, Magyarországon kicsi a kereslet a szőrme iránt, ezért 70-80 százalékban exportálják. A levágott állatok húsát nem értékesítik, legfeljebb kutyatartó telepeknek adják.

Az enyhe tél az állatokat segíti

A magyar lakosság környezettudatosság tekintetében még gyerekcipőben jár, a zöld gondolkodásmód még nem igazán gyűrűzött be a ruházkodás, a divat területére – tudtuk meg Kisfaludy Mártától, a Moholy Nagy Művészeti Egyetem oktatójától. Ez részben azzal is magyarázható, hogy a hazai állatvédő akciók egyelőre nem olyan eredményesek, mint a nyugat-európaiak, ahol a nagyvárosokban a nagy divatházak előtt szinte mindennaposak az állatvédelmi kampányok.

„Nem ritka, hogy egy divatbemutatót állatvédelmi kampányfilmmel nyitnak meg, amelyből a szőrmeállatok tartásának körülményeit ismerhetik meg a nézők” – meséli Imre Katalin, az Artista Fashion divattervező iroda vezetője. Úgy látja, a divattervezők már nálunk is kerülik a valódi szőrmék használatát. Igaz, ehhez az is hozzájárul, hogy az enyhébb telek miatt már nem kell olyan meleg, bélelt kabátokat készíteni, mint 5-10 évvel ezelőtt, és a vevők is egyre gyakrabban kérdeznek rá a bunda eredetére.

Imre Katalin szerint is szét kell választani a szőrme és a bőr alapanyag kérdését. Míg egy szőrmekabát elkészítéséhez akár több tucat állatot le kell ölni, egy szarvasmarha bőréből több termék is előállítható. A másik jelentős különbség a helyettesíthetőségben rejlik. Míg egy jó műszőrme a megtévesztésig hasonlít a valódira, és minőségét tekintve sem marad el attól, a műbőr használata higiéniai szempontból nem ajánlott. A cipőknél még mindig a legjobb alapanyag a bőr, ugyanis az ún. lélegző műbőr cipőben sem szellőzik annyira a láb, mint egy valódi bőrből készült lábbeliben.

Kutyából, macskából

Bizonyára sokak számára meglepő, hogy az EU-ban csak 2009-től lesz tilos a kutyabunda és a macskaszőrme behozatala. Becslések szerint évente mintegy kétmillió kutyát és macskát ölnek le a szőréért. Kutyabőrből többek között cipőt és dobot készítenek, bundája miatt pedig leginkább németjuhászokat tenyésztenek – egy kabáthoz átlagosan 12 állatra van szükség.

Az állatvédő szervezetek találkoztak olyan esetekkel is, hogy kutya- és macskaszőrme álnéven, esetleg nem is létező állatként került piacra: adtak már el kutyaszőrt ázsiai mosómedve- és farkasbundaként, a különlegesnek hitt vadmacskabundák pedig sokszor egyszerű házi macskából készültek.

2001-ben találtak olyan gyerekjátékokat is, ahol a „plüsskutya és plüsscica” szőrét valódi kutya- és macskaszőrből készítették.

Hozzászólások

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket