Nicolas-Jacques Conté, a modern grafitceruza feltalálója
1805. december 6-án, 40 éves korában Párizsban elhunyt Nicolas-Jacques Conté, a modern grafitceruza feltalálója. A találékony Conté rájött, hogy ha a grafitport agyaggal keveri, akkor az új íróeszközzel könnyebben és szebben lehet írni.
1755 nyarán a normandiai Aunou-sur-Orne-ban egy elszegényedett földbirtokos fiaként született Nicolas-Jacques Conté, a modern grafitceruza feltalálója. A művészetek iránt élénken érdeklődő, ügyes kezű Conté eredetileg portréfestésből élt, később mégsem képeiről, mint inkább a találmányairól vált ismertté.
Noha a nürnbergi városi krónika szerint az első grafitceruzát 1662-ban bizonyos Friedrich Staedtler találta fel, az íróeszközt először a francia Nikolas-Jacques Conté állította elő kiváló minőségben. A találékony Conté rájött, hogy ha a grafitport agyaggal összekeveri, akkor az így kapott anyaggal könnyebben és szebben lehet írni. Conté a továbbiakban azt is megfigyelte, hogy a keverék arányainak változtatásával a ceruza keménységét is tudja variálni. Találmányát 1795-ben szabadalmaztatta.
Conté kreativitása azonban nem merült ki a modern grafitceruza megalkotásánál. A feltalálók gyöngyszemének tehetségét még maga Napóleon is elismerte. Köztudott volt, hogy a furfangos francia röpke idő alatt bárhol bármilyen hadi és orvosi eszközt el tud készíteni.
Conté-t a feltalálás folyamatában elsősorban felesége inspirálta, az új eszközökkel állítólag csak nejét akarta elkápráztatni. Amikor 1804-ben, sikerei csúcsán hitvese elhunyt, alkotói kedve is jelentős mértékben alábbhagyott.
Az 1805. december 6-án váratlanul elhunyt Nicolas-Jacques Conté-t találmányainak köszönhetően Franciaországban nemzeti hősként tisztelik.
Kapcsolódó cikkünk:
60 ezer évnyi történelem tárul fel a sivatagban
Mai őslakosok bevonásával próbálják megismerni Ausztrália ősi kultúráit.
Titokzatos, ősi struktúrát vizsgáltak a sivatagban
A musztatilokról nagyon keveset tudni, a rejtélyes, több ezer éves struktúrák Szaúd-Arábiában találhatóak.
Ősi kardokat találtak egy görögországi sírban
A bronzból készült fegyverek a mükénéi civilizációhoz köthetőek.
Ősi árkokra bukkantak egy mezőn
A gyűrűs árkok funkciója nem egyértelmű, jelen esetben talán állatokat tarthattak a helyszínen.
Az első vaslady
A párizsi Notre-Dame székesegyház tűz utáni felújításakor derült ki: már a 12. században alkalmaztak vasalásokat az épület megerősítéséhez.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
