Az utolsó Holdmisszió
1972. december 7-én a floridai Kennedy Űrközpontból sikeresen startolt az Apollo-17, az Apollo-program utolsó missziója. Azóta nem járt ember a Holdon.
Három évvel az első szovjet mesterséges műhold fellövése után, 1960. július 29-én a NASA bejelentette az Apollo elnevezésű űrkutatási programját, mellyel reményeik szerint az Egyesült Államok átveheti a vezetést a világűr megszerzéséért folytatott versenyben.
Az űrprogram elindításához rengeteg pénzre volt szükség, ám John F. Kennedy az Apollo-terv támogatása mellé állt. „Itt az ideje, hogy nagyobb erőfeszítéseket vállaljunk. Itt az idő egy új amerikai vállalkozás számára. Itt az idő, hogy ez a nemzet átvegye a vezető szerepet a világűrkutatásban” – mondta az amerikai elnök a kongresszus előtt tartott beszédében.
Az Apollo-programot kudarcok és sikerek egyaránt jellemezték. A kezdet tele volt balsikerrel, mint ahogyan az Apollo 1 példája is mutatja, amely közvetlenül a start után gyulladt ki. A fedélzeten lévő három asztronauta a tragédia során életét vesztette. A kemény erőfeszítéseket azonban végül siker koronázta.
Az Apollo-program csúcspontját 1969. július 21-én érte el, amikor Neil Armstrong, az Apollo-11 űrhajósaként, elsőként lépett a Holdra. Ezt követően még ötször landolt holdkomp a kráteres, sziklás Holdon.
Az utolsó Holdra szállásra 35 évvel ezelőtt került sor. 1972. december 7-én a floridai Kennedy Űrközpontból sikerrel startolt az Apollo-17, az Apollo-program utolsó missziója. A hatodik holdexpedíciónak azonban nem csupán az a különlegessége, hogy az utolsó volt, hanem hogy az egyetlen, amelyet éjszaka indítottak.
Míg az Apollo-17 két tagja, Harrison Schmitt és Eugene Cenan a Challenger holdkomppal a Holdon landolt, addig Ronald Evans a parancsnoki modullal keringett. A két asztronauta több mint három napig tartózkodott a Holdon, ebből mintegy 22 órát fordítottak Holdsétára.
Az űrhajósok sétáik során a továbbfejlesztett holdautóval összesen 35 kilométert tettek meg, és több mint 110 kilogramm holdkőzetet gyűjtöttek össze.
1972. december 14-én Cernan személyében hagyta el az utolsó ember a Holdat, ahová azóta sem lépett földi lény. Csak az Apollo-program 12 asztronautájának lábnyoma és a több száz millió dolláros holdjárók utalnak arra, hogy valamikor már járt ember a Holdon.
11 ezer éves emberi csontokat találtak egy barlangban
A különleges leleteket egy északnyugat-angliai régész fedezte fel, a datálást pedig egy nemzetközi csapat végezte.
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
