Auguszta, Bertold2024. március 29., péntek
Kultúra

IPCC: Az energiahatékonyság a megoldás a klímaváltozásra

National Geographic Magyarország

Megjelent a Nobel-békedíjas IPCC negyedik jelentésének magyar nyelvű változata, amely javaslatokat fogalmaz meg a klímaváltozás elleni szükséges intézkedésekről. A tanulmány szerint a leghatékonyabb és legolcsóbb lépések az épületek energiahatékonysága terén kínálkoznak.

A tanulmány megjelenése igen aktuális, hiszen hétfőn kezdődött Baliban az ENSZ Klímavédelmi Konferencia, amelyen több mint száz tagállam – köztük Magyarország is – képviselteti magát, s amelynek célja, hogy megállapodás szülessen a 2012 utáni időszakban szükséges lépésekről az üvegházhatású gázok csökkentése terén.

A most napvilágot látott magyar nyelvű tanulmány (az eredeti angol nyelvű már november elején megjelent) tulajdonképpen az idén kiadott három IPCC jelentést (Az éghajlatváltozás folyamata/ Az éghajlatváltozás hatása és alkalmazkodás/ A kibocsátás csökkentése) foglalja össze. A negyedik jelentés nem tartalmaz rendkívüli újdonságot a globális klímaváltozással kapcsolatban. Jelentősége leginkább abban rejlik, hogy megerősíti azt a már korábban is hangoztatott tudományos tényt, hogy a Föld átlaghőmérséklete nő, és ennek hátterében az ipari forradalom – de leginkább az elmúlt évszázad – óta zajló emberi tevékenység áll. A zárójelentés a döntéshozók számára teszi átláthatóvá a problémát, és felmutatja azokat a legfontosabb lépéseket, amelyek megtételére feltétlenül szükség van, amennyiben meg akarjuk állítani a folyamatot vagy mérsékelni kívánjuk a klímaváltozás okozta hatásokat.

Az 1988-ban megalakult Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) először 1990-ben adott ki átfogó jelentést a klímaváltozásról. A következő jelentés 1995-ben majd 2001-ben és 2005-ben jelent meg. A nagyközönség számára is hozzáférhető első magyar nyelvű kiadás, amelyet a szerzők a Kárpát-medencére vonatkozó adatokkal, prognózisokkal is kiegészítettek 2005-ben jelent meg Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon címmel (az Alinea Kiadó és a Védegylet gondozásában).

Az IPCC feladata nem az, hogy új adatokkal gazdagítsa a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokat, hanem, hogy becsatornázza, szintetizálja számos, szerte a világban zajló tudományos kutatás eredményeit. A tanulmányok elkészítésében közel ezer – köztük számos magyar – tudós, szakértő vett részt.

Ennek köszönhetően az IPCC jelentés napjainkban a klímaváltozással kapcsolatos legrangosabb „adatbázis”, hivatkozási alap. Jelentőségét talán az bizonyítja legjobban, hogy elsősorban ennek hatására írták alá 1992-ben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményt. Majd 1997-ben ez utóbbi szigorításaként megszületetett, majd 2005-ben hatályba lépett a Kiotói Jegyzőkönyv, amely a 2009 és 2012 közötti időszakra átlagosan 5, 2 százalékos üvegházgáz-kibocsátáscsökkentést írt elő a csatlakozó országok számára az 1990-es szinthez képest.

A jelenleg Balin zajló ENSZ klímakonferencia célja, hogy a Kiotói Egyezmény lejárta vagyis 2012 utáni időszakra dolgozzon ki újabb stratégiát az üvegházhatású gázok csökkentésére. A konferencia abból a szempontból bíztató, hogy az első napon írta alá Kevin Rudd, új ausztrál kormányfő, Ausztrália csatlakozását a Kiotói Egyezményhez. A korábbi kormány ugyanis nem volt hajlandó ratifikálni a szerződést. Így most a fejlett ipari országok közül egyedül az Egyesült Államok nem tagja az egyezménynek.

Faragó Tibor, a KvVM munkatársa, a Kormányközi Testülettel való együttműködés hazai koordinátora az IPCC jelentés bemutatóján hangsúlyozta, hogy Balin határozott megállapodásnak kellene születnie a további tárgyalások menetéről, ahhoz, hogy 2009-re létrejöhessen az új és szigorúbb egyezmény. A fejlett ipari országoknak legalább 25-40%-os üvegházgáz-kibocsátáscsökkentést kellene vállalniuk 2020-ra, ugyanakkor a vállalásokból a gyors ütemben növekvő ún. fejlődő országok sem vonhatják ki magukat.

Néhány érdekes tény a jelentésből:

Mi változott eddig?

• A szén-dioxid légköri koncentrációja 1750-től 2005-ig 280 ppm (milliomod térfogat rész) körüli értékről 378 ppm-re nőtt. Ez az érték messze meghaladja az elmúlt 650 ezer év átlagértékét, amely 180-300 ppm között alakult.

• A metán légköri koncentrációja az ipari forradalom előtti időszak 715 ppb értékéhez képest 1990-es évekre 1732 ppb-re nőtt, 2005. pedig már elérte az 1774 ppb-t. Ez az érték is messze meghaladja az elmúlt 650 ezer év átlagát, amely 320-790 ppb között volt.

• Míg a szén-dioxid és a metán esetében elmondható, hogy az 1990-es évektől gyorsuló ütemben nő a légköri koncentrációjuk, a nitrogén-oxidok légköri koncentrációja az 1980-as évektől viszonylag stabil ütemben emelkedik. A 18. század közepétől 2005-ig 270 ppb-ről 319 ppb-re nőtt.

• Az utóbbi száz évben a felszín közelében a levegő hőmérséklete 0, 74 Celsius fokkal emelkedett.

• Az 1961 óta zajló óceáni mérések alapján kimutatták, hogy a melegedés az óceánok felső, legalább 3 kilométeres rétegében is szembetűnő, ami – a szárazföldi jég egy részének olvadásával együtt – a 20. század folyamán 17 centiméterrel emelte a tengerek szintjét. 1961 és 2003 között a tengerszint emelkedési üteme átlagosan 0, 18 centiméter volt évente, de ez az ütem 1993 és 2003 között felgyorsult, így átlagosan évi 0, 31 centiméter lett.

• Az 1978 óta rendelkezésre álló műholdfelvételek alapján kimutatták, hogy az északi tengerek jégtakarója tízévente mintegy 3 százalékkal kisebb területre zsugorodik, sőt a nyári időszakban ez a csökkenés eléri a 7 százalékot.

• Hasonló a helyzet az északi féltekén a permafroszt (állandóan fagyott talaj) kiterjedésével is: 1900 óta mintegy 7 százalékkal csökkent a permafroszt területe, de tavasszal ez az érték elérheti a 15 százalékot is.

• A 20. század elejétől a csapadék egyértelműen növekedett Észak-Európában, mindkét amerikai kontinens keleti partjainál, valamint Ázsia északi és középső térségeiben. Ezzel szemben, szárazabbá vált az éghajlat a Szahel övezetben, a Földközi-tenger térségében, Afrika és Ázsia déli vidékein. A tengerfelszín hőmérséklete és a hótakaró változásai nyomán módosult a mérsékeltövi általános légkörzés.

 Forrás: IPCC

Forrás: IPCC

Mi várható?

• A jövőre vonatkozó prognózisok szerint Földünk átlaghőmérséklete 1, 0 és 6, 3 Celsius fok közötti mértékben melegedhet attól függően, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődésből milyen határok közötti üvegház-gáz kibocsátás következik be. A jelentés szerint amennyiben az üvegházhatású gázkibocsátás szintje megállna a 2000. év szintjén, a felmelegedés üteme akkor is legalább 0, 1 Celsius fok lenne évtizedenként.

• A jelentés szerint 2090-es évekre – a jelenlegi trendet figyelembe véve – a 20. század végi értékhez képest 0, 18 – 0, 6 méterrel emelkedhet a világtenger szintje. A felső értékhatár ugyan kisebb, mint a korábbi jelentésben közölt érték, de nem szabad elfelejteni, hogy a vízszintemelkedés még évszázadokkal a légköri hőmérséklet remélt valamikori stabilizálódása után is folytatódni fog.

• A szárazföldi valamint a tengeri jégborítás tovább csökken.

• Gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási viszonyok: nagy erejű viharok, hirtelen lezúduló csapadék, hőhullám várható.

• Új eleme a jelentésnek az a megállapítás, hogy az óceánok vize eddig 0, 1 pH értékkel savasabbá vált, s a forgatókönyvek további 0, 1-0, 4 pH eltolódást valószínűsítenek.

• Egyes területeket erősebben sújtó vízhiány, illetve a szélsőséges időjárási viszonyok miatt bekövetkező terméskiesés következtében mintegy 200 millió klímamenekülttel kell számolnunk az évszázad végére.

• Megnő a keringési és légzőszervi megbetegedések, halálozások aránya. A terménykiesés miatt az alultápláltság és az abból fakadó betegségek, rendellenességek, halálozások száma szintén nő.

• Néhány fertőző betegség hordozóinak megváltozik a térbeli eloszlása.

 Forrás: IPCC

Forrás: IPCC

Mit kell(ene) tenni a kibocsátás csökkentéséért?

• A tanulmány szerint rövid és középtávon a leghatékonyabb és legkevésbé költséges lépéseket az épületek energiahatékonysága terén lehet elérni. Megfelelő intézkedésekkel mintegy 30 százalékkal csökkenthető az épületek üvegházgáz-kibocsátása költségtöbblet nélkül. A javasolt intézkedések közé sorolható a hatékony világítás, a természetes megvilágítás maximális kihasználása, hatékony hűtő és fűtő berendezések, megfelelő szigetelés alkalmazása.

• Az ipar, az energiatermelés valamint a közlekedés területén minél szélesebb körben kellene használni a hatékonyabb, energiatakarékos valamint a megújuló energiahordozókon alapuló technológiákat.

• A széndioxidnyelők növelése az erdőirtás csökkentése, valamint (ahol lehetséges) az erdőtelepítés révén.

• A társadalom széles körében jelentős szemléletváltásra, a fogyasztói szokások megváltoztatására van szükség.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Al Gore és az IPCC kapta a Nobel-békedíjat
  • Még tehetünk a globális klímaváltozás ellen!
  • Összefogtak a hazai klímabarát települések
  • Tatabánya: a legszennyezettebb városból zöld példakép?
  • Sivatag születik a Kárpát-medencében?
  • A víz lesz a legnagyobb kincs a Kárpát-medencében?
  • Mit hoz a klímaváltozás itthon?
  • Mit tehetek személy szerint én az éghajlatváltozás ellen?

    Kapcsolódó oldalak:

  • VAHAVA
  • IPCC

  • 7000 éves kenukat találtak Olaszországban

    7000 éves kenukat találtak Olaszországban

    A leletek sokat elárulnak az újkőkori emberek tudásáról.

    Ne legyen ajándék húsvétra élő állat!

    Ne legyen ajándék húsvétra élő állat!

    Óva int az élő állat húsvéti ajándékozásától az Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület.

    Több ezer éves szekeret rejtett egy sír

    Több ezer éves szekeret rejtett egy sír

    A 35-40 éves korában elhunyt férfit szarvasmarháival és szekerével együtt temették el.

    Rejtett, ősi alagútrendszert találtak Izraelben

    Rejtett, ősi alagútrendszert találtak Izraelben

    A felszín alatti folyosókat rejtőzködésre használhatták a Bar Kohba-felkelés idején.

    Ezeréves korcsolyát találtak

    Ezeréves korcsolyát találtak

    A Csehországban feltárt lelet ritka bepillantást nyújt a középkori emberek találékonyságába és mindennapjaiba.

    National Geographic 2024. márciusi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    18 780 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket