Előd, Szalóme, Kordélia2020. október 22., csütörtök
Kultúra

Eltűnik a Vörös-tenger?

National Geographic Magyarország

A Vörös-tenger déli kapujánál tervezett gigantikus vízerőmű megoldhatná a Közel-Kelet növekvő energiaigényét. Ugyanakkor a 600 méterrel csökkentett tengerszint elképesztő ökológiai kárt okozna, arról nem is beszélve, hogy az erőmű csúcsteljesítményét csak 300 év múlva érné el.

A Vörös-tenger déli bejáratához, a Báb-al-Mandeb-szoroshoz tervezett vízi erőmű paraméterei már önmagukban megdöbbentőek: a 150 méter magas és egy kilométer vastag fal 100 kilométer hosszan húzódna az északi parton lévő Jemen és a déli parton lévő Eritrea és/vagy Dzsibuti között. A duzzasztómű várható gazdasági és környezeti hatásairól az International Journal of Global Environmental Issues című lap legújabb számában számolt be egy holland, román és amerikai szakértőkből álló kutatócsoport.

Mivel a világ legnagyobb vízierőművéről lenne szó, nagyon sok pro és kontra érv hangzik el. “Miközben a beruházás hatalmas környezeti kárt okozna, a környezet szempontjából előnnyel is járna, hiszen tetemes mennyiségű energiát állítana elő széndioxid-kibocsátás nélkül” – véli Jaap Hanekamp, a hollandiai Middelburgban lévő Roosevelt Akadémia kutatója, a cikk egyik társszerzője.

A vízi erőmű végső teljesítménye a tervek szerint 50 ezer MW lesz, amely a jelenlegi legnagyobb vízi erőmű, a Kínában a Jangce folyón lévő Három Szoros erőmű (Three Gorges Dam) teljesítményének duplája. Az erőműnél a nap energiáját, vagyis a párolgást használnák fel arra, hogy csökkentsék a gát Vörös-tenger felöli oldalán lévő vízszintet. Így az Indiai-óceán (Ádeni-öböl) irányából magasabb szintről érkező víz hajtaná meg a turbinákat.

Hanekamp szerint feltétlenül szükség van egy ilyen beruházásra, hiszen az olyan megújuló energiaforrások, mint a nap vagy a szél nem képesek kielégíteni a térség napról-napra növekvő energiaigényét. Más kutatók szerint viszont olyan mértékű környezeti kárt okozna, ami megkérdőjelezi a projekt létjogosultságát.

Eltűnnének a korallzátonyok a sósvizű tocsogóból

A beruházás ugyanis egy sekély, sósvizű medencévé alakítaná a Vörös-tengert, vagyis teljesen megváltoztatná az életfeltételeket, többek között eltüntetve a gazdag korallzátonyokat is.

A tenger területe a mai mintegy 450 ezer négyzetkilométerről ötven év alatt a kétharmadára csökkenne, 300 év alatt pedig az egyharmadára – írják a tanulmány szerzői. Ugyanakkor a “kirekesztett” víz megemelné az óceánok vízszintjét. A tanulmány szerint az első ötven évben 12 centiméteres emelkedést idézne elő a világtengerek szintjében, 300 év alatt pedig ez az érték 30 centiméter lenne. “Ugyanennyi energia szénnel történő előállítása sem okozna ilyen mértékű emelkedést a világtenger vízszintjében” – érvel Peter Bosshard, az International Rivers Network természetvédelmi szervezet vezetője.

Amennyiben megvalósul a beruházás, az energiatermelés csak legalább ötven év múlva indulhat meg 18-19 ezer MW teljesítménnyel, ugyanis ennyi idő kell ahhoz, hogy a párolgás révén mintegy 100 méterrel csökkenjen az elzárt Vörös-tenger vízszintje. A csúcsteljesítményt (50 ezer MW) csak közel 300 év múlva lehetne elérni, hiszen ekkorra csökkenne több mint 600 méterrel a Vörös-tenger vízszintje. Ez viszont lehetetlenné tenné a hajózást, vagyis megszűnne az Európa és Ázsia közötti rövid hajózási útvonal.

Roelof Dirk Schuiling, az Utrechti Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint a beruházás valószínűleg 100-200 milliárd euróba kerülne. Ezen kívül még számolni kell a Vörös-tenger északi részén, a Szuezi-öbölnél is szükséges beruházással, melynek költsége 15-20 milliárd euróra tehető.

Andy Hughes, az International Commission on Large Dams egyik vezetője szerint a projekt technikailag kivitelezhető, de nem sok jót ígér. Szerinte előbb ki kellene használni minden más létező energiaforrást, mielőtt egy ilyen beruházásba kezdenénk. A várható környezeti hatásokat nehéz pontosan előrevetíteni, az viszont biztos, hogy visszafordíthatatlan és globális szinten is jelentkező változásokról lenne szó.

Ugyanakkor a térség bizonytalan politikai helyzete miatt is komoly aggályokat vet fel egy ilyen mértékű beruházás. „A megújuló energiákra épülő technológiák hatékonysága folyamatosan javul, és remélhetőleg ez a jövőben olyan mértékű lesz, hogy elkerülhetővé teszi egy ilyen megaberuházás létrejöttét” – hangsúlyozza Bosshard.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Elkészült a világ legnagyobb vízi erőműve
  • Zsugorodik a Jangce-delta
  • Ráeresztették a Jangce vizét a világ legnagyobb vízi erőművére
  • Mesterséges korallzátony épül a Vörös-tengerben
  • A Vörös-tenger északi része műholdképen

    A Vörös-tenger élővilága a Nap képe rovatunkban:

  • Maszkos pillangóhalak >>
  • Fehéruszonyú cápa >>
  • Kékpettyes rája részlet >>
  • Kőhal portré >>
  • Tengeri tehén >>
  • Tengeri fűvel táplálkozó tengeri teknős >>

    Fotó: Selmeczi Dániel

  • Hozzászólások

    Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

    Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

    Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

    Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

    Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

    Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

    Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

    Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

    1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

    Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

    Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

    Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

    Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

    Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

    Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

    National Geographic 2020. októberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket