Hogyan csökkentsük a karácsonyi szeméthegyet?

Karácsonykor hajlamosak vagyunk a pazarlásra, az ünnep akár a környezetpusztító életmód szimbóluma is lehetne: folyton égő karácsonyfaizzók, feleslegessé vált csomagolópapír és nylonzacskó kidobása az ünnepek alatt – mondja Rátz Judit, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) környezeti tanácsadója.

Óvatosan a fenyővel

A környezettudatosan vásárolt ajándék nem készülhet műanyagból, PVC-ből, trópusi fából, kerüljük a túl sok csomagolást. Az ajándékot nem is szükséges feltétlenül becsomagolni. Ha mégis, válasszunk újrahasznosított papírt, cellux helyett pedig szalagot. Vásárláskor vigyünk magunkkal egy nagy táskát, hogy ne kelljen minden egyes üzletben nejlonszatyrot kérni.

Rátz Judit azt tanácsolja, csak akkor vegyünk gyökeres fenyőt, ha a kiültetéséről is biztonságosan tudunk gondoskodni. A nem megfelelő bánásmód miatt ugyanis a legtöbb ilyen fa elpusztul. Minél kisebb a gyökeres fenyő, annál jobb. A gyökere ugyanis akkora, mint a koronája, egy másfél méteres fa tehát nem valószínű, hogy túl fogja élni az ünnepeket húsz-harminc centis gyökérzettel – írja a FigyelőNet.

Nem mindegy, mit hol veszünk

Egy kisebb fának eleve kisebb a gyökere, így több esélye van a túlélésre. Az élő fenyő minél kevesebb ideig legyen a meleg szobában. Amint lehet, ki kell tenni az erkélyre, vagy kiültetni a kertbe. A HuMuSz az igazán környezettudatosaknak alternatív megoldásokat ajánl, mint a kertben álló fenyő feldíszítése, egész fa helyett csak egy jelképes adventi koszorú, vagy akár fenyőfa alakú és illatú gyertya.

A szállítás során rengeteg szén-dioxid jut a levegőbe, többek között ezért sem mindegy, hogy mi honnan származik – hívja fel a figyelmet a szakértő. A bevásárlóközpontok helyett inkább a közeli piacon vásároljunk, és az is számít, mennyit utazik a hús, zöldség, tojás, ami a tányérra kerül. A piacon vásárolt áru általában olcsóbb, sok esetben helyi termelőktől származik, és nincs előre csomagolva, így környezetkímélőbb. Rátz Judit szerint a magyar vásárlók hajlandók némileg többet fizetni a környezetbarát termékekért.

A Magyar Természetvédők Szövetsége honlapján megtekinthető egy szén-dioxid kalkulátort, amellyel kiszámolhatjuk, mennyi üvegházgáz került a levegőbe, mialatt adott étel az asztalunkra került.

Olvassunk a jelek között!

Az Európai Unióban a Zöld Pont a garancia arra, hogy az ezzel a jelzéssel ellátott csomagolást szelektíven gyűjtik, szétválogatják és hasznosítják, vagyis az uniós követelményeknek megfelelően kezelik. A rendszerhez csatlakozó vállalatok termékein feltüntetett Zöld Pont tehát azt jelzi, hogy a vállalat tagja egy kizárólag a csomagolási hulladékok begyűjtésére és hasznosítására létesült rendszernek, amelynek működése megfelel az EU vonatkozó irányelveinek. Magyarországon a Zöld Pont védjegy kizárólagos tulajdonosa az ÖKO-Pannon Kht.

Az Európai Unió környezeti címkéző rendszerét 1992-ben hozták létre a fogyasztási cikkek – az élelmiszerek, az italok és a gyógyszerek kivételével – és a szolgáltatások környezetbarát megkülönböztető jelölésére. Az Öko-címke, vagy a Virág az unió hivatalos jele olyan termékek megkülönböztetésére, amelyek a környezetre az egész életútjuk során a hasonló funkciójú többi termékekhez képest kisebb károsító hatást fejtenek ki. Az Öko-címke elnyeréséhez a termékeknek meg kell felelniük az EU-tagállamok által kidolgozott környezetvédelmi feltételeknek, amelyeket az érdekelt felekkel egyeztetve, életútelemzés alapján határoztak meg. Jelenleg 23 termékcsoportra van kidolgozott feltételrendszer.

Magyarországon 1993. szeptember 9-én született kormányhatározat a környezetbarát termék megkülönböztető, tanúsító-rendszer létrehozására. Ennek koordinálása és működtetése a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaság feladata, a környezetbarát termékek jelzése pedig a Cédrus. A környezetbarát minősítés és tanúsítás célja a környezet iránti felelősségtudat erősítése, ösztönzés a környezeti szempontból kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező termékek és eljárások bevezetésére, a fogyasztók tájékoztatása a minősített termékekről és szolgáltatásokról

A méltányos kereskedelem logóját főleg a harmadik világ országainak élelmiszeripari termékein használják. A Fair Trade célja a termelők munka- és életkörülményeinek javítása a fejlődő országokban, ösztönzés a piacképes, jó minőségű termékek előállítására, azok ellenértékének tisztességes megfizetésére. A minősítő szervezet (Fairtrade Labelling Organizations International -FLO) központja Németországban van. Elsősorban a közvetítőket kiiktató, hosszú távú kereskedelmi kapcsolatokat támogatják.

A termékeken feltüntetett jelek egy részét a gyártók választják maguknak, ami takarhat valóban környezetbarát terméket, de ezt nem ellenőrzi külső szervezet. Az egyik legismertebb ilyen jelzés a Möbiusz-szalagként is emlegetett körbefutó nyíl. Műanyagok csomagolásán a „körbenyilakban” gyakran egy szám jelenik meg, alatta kiegészítő betűjelzéssel. Ezek jelzik a műanyag fajtáját, amelynek az újrahasznosítást megelőző gyűjtésnél, válogatásnál van jelentősége. A környezetre és az egészségre a legnagyobb veszélyt a polivinil-klorid jelenti. Ennek jelzése: 03 PVC.

A Kék Angyal (Blauer Engel) Németországban 1974-től a legrégebben és az egyik legeredményesebben működő védjegy. Magyarországon kapható termékeken is megtalálható, sok irodai termék kapta meg ezt az emblémát. Szigorú minősítési eljárás után mintegy száz termékcsoport több ezer terméke viseli, eredetileg csupán a termék általános környezeti tulajdonságairól adott pozitív információt. Ma már tartalmazza azt a kedvező ökológiai indokot is, amelyre tekintettel a termék megkapta a logó használati jogát.

Forrás: FigyelőNet

Kapcsolódó cikkeink: