Mrs. Churchill halála

1885 áprilisában Londonban született Clementine Hozier, Winston Churchill angol miniszterelnök felesége. A hivatalosan Sir Henry Montague Hozier és annak második felesége, Lady Henrietta Blanche gyermekeként világra jött Clemetine származását a mai napig homály fedi. Sokak szerint a kislány biológiai értelemben vett apja William George Middleton kapitány, akivel a könnyűvérű nőként ismert Blanche szexuális kapcsolatot tartott fenn.

A Hozier családban felnőtt Clemetine a Berkhamsted leányiskolába járt, majd abban az időben szokatlan módon a párizsi Sorbonne-on tanult tovább.

Noha az ifjú lány már 1906-ban találkozott a szépreményű Winston Churchillel, a kettejük közti kapcsolat csak két évvel később, egy újabb véletlen találkozás alkalmával mélyült el. A szerelmesek egymásra találását mi sem bizonyítja jobban, hogy 1908. szeptember 12-én a St. Margaret templomban örök hűséget fogadtak egymásnak. Házasságukból öt gyermek született: Diana, Randolph, Sarah, Marigold és a még élők sorában lévő Mary.

A sokoldalú asszony mindvégig odaadóan támogatta férje politikai karrierjét. Sőt, életrajzírója, Joan Hardwick szerint gyakran befolyásolta is Winston Churchill nézeteit. Például közvetetten ugyan, de Mrs. Churchillnek köszönhető, hogy a nők választójoghoz jutottak.

Clementine évtizedeken át aktív szerepet vállalt a közéletben. Az első világháború alatt ingyenes konyhát szervezett a rászorulóknak, majd hathatósan segédkezett Churchill választási kampányában, a második világháborúban pedig a brit Vöröskereszt elnökeként végzett karitatív tevékenységet.

Mrs. Churchill, akit férje levelezésükben macskának becézett, szép magas kort megélve, 1977. december 12-én Londonban halt meg. A 92 éves korában elhunyt idős asszonyt férje mellé a bladoni St. Martin templom sírkertjében helyezték végső nyugalomra.